A triatlonban az egyik legnagyobb erőpróba a rajt pillanata. Nem a fizikai nehézségek miatt - bár azok sem elhanyagolhatóak - inkább lelkileg, szellemileg. Miért? Nem lehet gyakorolni azt, amikor több száz ember egyszerre, egy cél érdekében egy viszonylag kis helyen egyszerre kezd el úszni - a közeg amúgy is meglehetősen idegen, mindenkiben van versenydrukk és szinte soha nem lehet biztos abban, kik vannak mellette. A leggyakoribb kérdések ezzel kapcsolatban: 'Hogyan lehe a legjobban kivitelezni a rajtot, a legkevesebb ütközéssel?' vagy 'Mit csináljak, hogy az úszótudásomat kihasználva a legelőrebb jussak ki a küzdelemből?'.
Elsősorban el kell dönteni a következőket:
- mennyire vagyok jó úszó
- hajlandó vagyok-e akár a legnagyobb tömegbe is beúszni, hogy nyerjek 10-30 másodpercet
- a verseny további részében be tudom-e hozni, amit itt elveszíthetek
Egy rövid távú versenyen érdemesebb kockázatot vállalni, mint egy hosszún - ott sok idő van minden apró hiba kijavítására, de minden elvesztegetett kalórai megbosszulja magát. Azonban a rövidebb távú versenyek többsége bolyozós, ami azt jelenti, hogy ha az úszáson sokat veszítünk, akkor a kerékpáros szakaszon már szinte biztosan nem tudjuk behozni!
Az XTERRA vesrenyeken ilyen veszély senkit nem fenyeget, több világbajnok is kifejezetten rossz úszó... (Ned Overend az 1999-es XTerra világbajnokságon )
{accesstext mode="level" level="registered:author:editor:publisher:manager:administrator:super administrator"} A tartalom további részének elérése csak regisztrált felhasználóknak!||A vízbe mindig menjünk be a rajt előt, hogy megszokjuk a hőmérsékletet, érezzük a 'pályát'. Amennyiben nagyon hideg a víz, akkor is jobb a rajt előtt kis idővel megmártózni és a rajtig erőteljesen mozogni.
- vegyük szemügyre a pályát, merre kanyarodik, milyen a rajtterület (vízből, partról, stégről) , nézzük meg hova állnak a profik
- sok esetben érdemes oldalt elúszni és a boly mellett kihagyni a pofozkodást, majd kicsit késöbb csatlakozni az élmezőnyhoz
- legtöbbször azonban vagy a bolyban kell elindulni vagy pedig messzire elkerülni, ugyanis rossz emberre tapadva esély sincsen utolérni az elsőket
- ha senkit nem ismerünk, akkor mindenképpen nagyon figyeljük meg a tereppontokat, merre induljunk (az irányt tudni kell tartani - ld. 1. rész ), mert a rajt után sokáig nem nagyon van idő nézelődni
- ha van ismerősünk és tudunk együtt úszni vele, akkor érdemes összedolgozni
- a lányokat lehet védeni azzal, hogy 2-3 fiú az elején körbeveszi őket
- rajt után az első 100-300 m minidg nagyon erős, erre fel kell készülni
- erős úszóknak érdemes messze az utazó sebesség felleti tempóval indulni és akár 300-400 m-t is megtenni, mielőtt a normál sebességre visszaállnak
- gyengébb úszóknak az eleje sem jó, ha erős, mert az nagyon hirtelen tudja a pulzust túl magas tartományba tolni és hosszabb távon ez megbosszulhatja magát
- aki nagyon bizonytalannak érzi magát, az nyugodtan várja meg, ameddig kicsit elül a cstazaj és csak utána kezdje el az úszást
Elindulás után, amikor már a csoprtunkat is megtaláltuk figyeljünk a tájékozódásra, a többiekre és ne lepődjünk meg, ha az utánnunk jövők a lábunkat lökdösik! Triatlon versenyeken nagyon gyakori a 'közelúszás', ami sok esetben nem csak a láb, hanem a törzs, fej és a kéz összeütését is jelentheti. Ezeket a helyzeteket igyekezzünk időben elkerülni!
{/accesstext}
Továbi témák: neoprén, triatlon-xterra úszás (több körös úszás kis futással a parton)
