Tóth Viktor

A közhiedelemmel ellentétben, a diétás italok és az egyéb, mesterséges édesítőszerekkel készült élelmiszerek és italok fogyasztása mint például az aszpartám nem egészséges, és nem idéz elő semmiféle fogyást.

Egy mérföldkőnek számító új texasi tanulmány megállapította, hogy a diétás italok nem segítenek a fogyásban, sőt valójában súlygyarapodást és egyéb egészségügyi problémákat okozhatnak.

A természetes teljes kiőrléssel előállított édesítőszerek, mint pl. a rizs, vagy barna rizsből készült maláta szirup, amely lassú eljárással készül, összetett szénhidrát, lassan emeli a vércukrot és a következő étkezésig szinten tartja. Hosszú időn keresztül szolgál energia forrásnak, nyugtat, ellazít. Többféle B-vitamin található benne.

Süteményekben, ételekbe belekeverve semmilyen mellékízzel nem kell számolnunk, azonban ha belenyúlunk az üvegbe és elkezdjük nyalogatni (mintha mézet nyalnánk) , akkor valóban felismerhető egy sajátságos íz. Teába téve általában mattítja a teát (vagyis homályossá válik a tea színe, mintha egy csepp tejet öntöttünk volna bele), de élvezeti értékén ez nem változtat. Jó hír viszont, hogy gluténmentes diétát követők is fogyaszthatják a rizs szirupot, ha éppen alternatívát keresnek a cukornak.

Közel 700 vállalkozást ellenőrzött az egészségügyi hatóság szeptemberben.

Nem engedélyezett gyógyszer összetevőt tartalmaznak bizonyos, az Egyesült Államokban gyártott, sportolóknak szánt különleges táplálkozási célú élelmiszerek. 

A készítmények forgalmazását az egészségügyi hatóság megtiltotta, ezzel együtt pedig ellenőrzési akciót is indított. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal (ÁNTSZ-OTH) felhívja a figyelmet arra, hogy mind a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, mind az ún. étrend-kiegészítők vásárlásakor a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni.

A rendszeres testmozgás fontosságát nem lehet eleget hangoztatni. Ha másra nincs is időnk, a lábunk mindig „kéznél van”: a futás az egyik legegyszerűbben végezhető testmozgás, ám van néhány, a köztudatban tévesen élő hiedelem vele kapcsolatban.

Bizonyára nagy elhatározás szükséges ahhoz, hogy valaki a futást válassza teste karbantartásához – főleg, hogy az elején még vízhólyagokra is számíthat. A szakértők ennek ellenére a szabad levegőn végezhető mozgásformák közül leginkább a futást javasolják. Általában azzal érvelnek, hogy közben izmaink 70 százaléka végez munkát, s minden mozgások legegyszerűbbjéért cserébe edzett testet kapunk, ám nem minden mellékhatás nélkül.

A rostszegény táplálkozás is felelős a krónikus nem fertőző megbetegedések kialakulásáért. Megfigyelték, hogy Afrikában, ahol magas az élelmirost-bevitel, nincs annyi vastagbél-daganatos megbetegedés, mint a fejlett országokban, ahol rostszegény a táplálkozás. Az élelmi rostoknak fontos szerepük van a székrekedés, a vastagbél-divertikulózis és az elhízás megelőzésében.

Bár a rostdús táplálkozás előnyeit már Hippokratész is ismerte, hiszen az előkelőbbnek számító fehér kenyér fogyasztása helyett - a belekre kifejtett kedvező hatása miatt - a korpakenyér fogyasztását javasolta, az élelmi rostok táplálkozás-élettani szerepére irányuló kutatások csak az 1950-es éveket követően kezdődtek meg.

Az Egyesült Államok kormányának tanulmánya szerint noha számos dolog gyorsabban működik ma, mint ötven évvel ezelőtt, a gyermekek természetesen úton való világrajövetele nem tartozik ezek közé.

A Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatói szerint ma átlagosan két-három órával tovább tart egy szülés, mint a hatvanas években.

Az American Journal of Obstetrics & Gynecology című lapban megjelent tanulmány szerint a többletidő főleg a szülés első szakaszát érinti, ami a leghosszabb - még a kitolást megelőző - szakasz. Amint arról Katherine Laughon, a Nemzeti Gyermekegészségügy és Emberi Fejlődéstani Intézetének kutatója kifejtette, a szülés időtartamának megnövekedése még akkor is fennáll, ha figyelembe vesszük, hogy a szülő nők átlagéletkora és testsúlya is megnövekedett, emellett az újszülöttek is nagyobb méretűek, mint pár évtizeddel ezelőtt.

A természetes szüléssel egy olyan fehérje indul fejlődésnek az újszülött agyában, amely segíti az agy fejlődését és felnőttkori működését. A Yale Orvosegyetem kutatóinak felfedezése szerint ennek a fehérjének – az UCP2-nek – az jelenléte csökkent hatású a császármetszéssel világra jött újszülöttben. A császármetszések megnövekedett száma tehát súlyos következményekkel járhat.

A kutatók egerekben tanulmányozták a természetes és a sebészi szülési eljárás hatását az UCP2 fehérjére. Az UCP2 fehérje a hippocampus (a nagyagy egy része, az emberben a halántéklebeny csúcsában található) neuronjainak és hálózatának fejlődésében játszik fontos szerepet.

UV-fénnyel működő bőrszkennerrel kampányolnak Skóciában a túlzott napozás és a mértéktelen szoláriumozás ellen. A speciális készülék a szabad szemmel nem látható károsodást is megmutatja a bőrön. A teszten részt vevő emberekről sokkoló fotók készültek.

Az egyik rákellenes szervezet a kormánnyal közösen indított kampányt a túl sok szoláriumozás ellen. A bőrszkennereket a tervek szerint több nagyvárosba is elviszik október második felében, és ott bevásárlóközpontokban helyezik majd üzembe. Egyebek mellett Edinburgh, Glasgow és Aberdeen szerepel a listán. A teszt ingyenes, és tanácsokkal is ellátják a jelentkezőket.

A brit Daily Mail cikkében egy 30 éves beaconsfieldi menedzser esetét mutatják be, aki 16 éves kora óta járt szoláriumba. A nő fehér bőrű, a sápadtságát akarta eltüntetni a mesterséges fénnyel. A kockázatokkal tisztában volt ugyan, mégis évekig barnította így a bőrét – egészen a tesztig.

A karobot a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) terméséből állítják elő. A bibliai időkben a szentjánoskenyérfa nedvét édesítésre használták.

Termését igen értékes, emberi fogyasztásra alkalmas eledelnek tartották, és tartják a mai napig. A legenda szerint Keresztelő Szent János ennek a fának a tápláló, szárított termését ette sivatagi bolyongásai során. A sötétbarna színű és kissé édeskés ízű karobport a fa hüvelytermésében található magok szárítása és őrlése révén állítják elő.

A karobpor a kakaóval ellentétben nem tartalmaz teobromint, amely egy, a koffeinhez hasonlóan serkentő hatású alkaloid, s amely előkelő helyet foglal el az allergiát és asztmát okozó élelmiszerek listáján. A karob emellett glutén- és laktózmentes, nem tartalmaz koleszterint és nátriumszegény. A karobot így nyugodtan fogyaszthatják gyermekek, várandós és szoptató anyukák, idősek, lisztérzékenyek, tejcukorra és kakaóra érzékenyek, csontritkulásban, szív- és keringési betegségekben szenvedők, valamint köszvényes betegek is. 

A hétvégén hatalmas tömegeket mozgattak meg a hazai szabadidősportos rendezvények. Többek között megrendezték a Moccanj Budapest! őszi sportfesztivált, lebonyolították az idei Világ Gyalogló Napot, és közel 20 ezren álltak rajthoz a 27. Spar Budapest Maratonon.

„Fantasztikus, hogy ilyen sok ember húzott futócipőt, vagy ragadt nordic walking botot” – örvendezett vasárnap késő délután Monspart Sarolta, a Magyar Olimpiai Bizottság szabadidősportért felelős alelnöke. A sportvezető szokásához hűen arra törekedett, hogy minél több helyen ott legyen és, és akit csak tudott biztatott.

(NaturaHirek.hu) Mikor volt az utoljára, hogy mezítláb érezte a Földet a talpa alatt? Rég volt már?

Nehéz elhinni, de ez az egyszerű gyakorlat nagyon szükséges lendületet adhat a gyógyulás terén. Meztelen talppal a földön járni olyan, mintha elektromosan leföldelnénk magunkat. Elektromos Lények vagyunk, a Föld felszínéne pedig elektromosan vezető.

A szervezet rendszeresen pozitív töltéseket termel, amelyek oxidálnak bennünkett, és ha ez túlzott mértékben történik, ártalmas lehet az egész szervezetre nézve. A Föld felszíne elektromosan vezető, negatív töltéssel, ami a szabad elektron kínálattal folyamatosan feltöltődik a globális légköri elektromos áramkörből.

Svéd kutatók szerint hat évvel tovább élhetnek azok a hetvenedik évüket betöltött idős emberek, akik egészséges életvitelt folytatnak és idősebb korukban is aktívak maradnak.

A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai 1810, 75 év feletti embert vontak be követéses tanulmányukba; ennek eredményeit a British Medical Journal orvosi folyóirat online kiadásában ismertették.

Néhány népszerű és gyakran fogyasztott étel komoly hatással van a gondolkodásra és az agytevékenységre, agyfejlődésre. A Reader's Digest cikke gondolatébresztő és elgndolkoztató napjaink sláger ételeiről.

Címszavakban: cukor, vörös húsok, vaj, chips, pizza, gyorsételek, rágógumi, alacsony szénhidráttartalmú diéták

Megfelelő rost mennyiség fogyasztása biztosítja a szervezetnek a megfelelő kiválasztást, ami az emésztőrendszer hatékony működéséhez szükséges, valamint biztosítja a szervezet számára az élelmiszerekben található minden fontos tápanyag felszívódását. Egy szennyezett „bedugult” emésztőrendszer megakadályozhatja az emésztés megfelelő működését.

A legtöbb ember csak kb. 15g rostot fogyaszt naponta, míg a megfelelő mennyiség több mint 25g lenne. A rostok segítik a salakanyagok gyors távozását is a szervezetből, ezáltal hozzájárulnak az egészséghez.

Az oldható rostanyag tökéletes forrása az útifű maghéj, amely a vízből képes a saját tömegének a húszszorosát magába szívni. Ezáltal létrejön egy lágy zselé, ami elkezd felszívódni a béltraktusban. Ez segíti a toxikus anyagok eltávolítását, valamint segít megelőzni, hogy ezek az anyagok hosszú időt töltsenek a belekben.

Egy kanadai kutatás szerint már igen látványos eredmények érhetők el az energiatakarékosság területén azokban a háztartásokban, ahol tudatosan fogyasztják az energiát. A kutatásban résztvevők átlagosan 9%-kal csökkentették felhasználásukat. Azokban a háztartásokban pedig, ahol elektromos árammal melegítik a vizet, átlagosan kb. 17%-ot tudtak megtakarítani.

A Calgaryban és Edmontonban lefolytatott kutatás során fogyasztás-mérőket osztottak ki 280 véletlenszerűen kiválasztott háztartásnak. A mérőműszerek alkalmasak voltak a költségek kimutatására és hosszabb távú kalkulálására is.