A Badwater 135 számadatai önmagukban is súlyosan lélegzetelállítóak. A mezőny 135 mérföldet, vagyis 217 kilométert tesz meg a Death Valley mélyéről a Mount Whitney lábáig: a rajt 85 méterrel a tengerszint alatt, a cél 2530 méterrel felette található. Közben három hegyláncon, összesen mintegy 4450 méter emelkedéssel kell átkelni, az idei évtől pedig a korábbi 48 helyett 45 órán belül. Mintha a verseny rendezői úgy gondolták volna, hogy a sivatag, a hőség és a 217 kilométer önmagában kissé kényelmes. A Badwater 135 hivatalos pályaleírása
Két pályacsúcs, egyetlen versenyen
Az amerikai Max Jolliffe 20:53:41 alatt ért célba, elsőként törve át a 21 órás határt. A korábbi férficsúcsot a japán Yoshihiko Ishikawa tartotta 21:33:01-gyel, így Jolliffe 39 perc 20 másodpercet javított a rekordon.
Mögötte nem egy másik férfi, hanem a spanyol Carmen María Pérez érkezett meg. A 44 éves ultrafutó 21:05:32-es idővel összetett második és női győztes lett, 39 perc 3 másodperccel megjavítva Ashley Paulson 2023-as női pályacsúcsát. Pérez idén az Ultrabalatont is megnyerte (a versenyt Bódis Tamás nyerte pályacsúccsal), tehát úgy tűnik, 2026-ban különös ellenszenvet táplál minden olyan útvonal iránt, amelynek van eleje és vége: lehetőleg minél gyorsabban összeköti a kettőt.
A férfi dobogó:
-
Max Jolliffe (USA) – 20:53:41, pályacsúcs
-
Bódis Tamás (Magyarország) – 21:34:47
-
Iván Penalba López (Spanyolország) – 21:57:44
A női dobogó:
-
Carmen María Pérez (Spanyolország) – 21:05:32, pályacsúcs, összetett 2.
-
Ashley Paulson (USA) – 24:59:36, összetett 7.
-
Micah Morgan (USA) – 26:32:45, összetett 13.
Az idők és a részletes eredmények a Badwater hivatalos eredménylistáján szerepelnek. A mezőny további része a cikk készítésekor még versenyben volt, ezért a végleges eredménylista később válik teljessé.
Bódis Tamás: 196 kilométeren át az élen
Bódis Tamás nem finomkodó ismerkedésre érkezett első Badwaterére. Az első 17 mérföldet 2:05 alatt tette meg, 42 mérföldnél 5:20, 72 mérföldnél 9:58, 90 mérföldnél pedig 13:00 volt az ideje. Valamennyi ellenőrző ponton ő haladt az összetett mezőny élén.
A 108 mérföldes, nagyjából 174 kilométeres állomást 15:46-tal érte el, ekkor Pérez hat, Jolliffe tizenegy perccel követte. Lone Pine-nál, 122 mérföldnél – mintegy 196 kilométernél – Bódis még mindig vezetett: 18:07-es részidejével hat perccel előzte Jolliffe-et és héttel Pérezt.
Az utolsó hegyi szakaszon azonban megfordult a verseny. A Whitney Portal felé vezető emelkedőn Jolliffe és Pérez gyorsított, miközben Bódis egyre súlyosabb torok- és nyelési problémákkal küzdött. Beszámolója szerint már a 30. kilométer környékétől alig tudott kommunikálni a kísérőivel, később pedig a frissítés lenyelése és végül a levegővétel is fájdalmassá vált. Az utolsó 15 kilométeren emiatt helyenként 14–20 perces kilométerekre lassult. Bódis verseny utáni beszámolójának összefoglalása
A Portal Road 131 mérföldes pontjához már Jolliffe érkezett elsőként 19:59-cel, Pérez 20:06-tal, Bódis pedig 20:17-tel. A magyar futó innen még megtartotta a dobogót, és 21:34:47-tel összetett harmadikként, férfi másodikként ért célba.
Ez nem egyszerűen magyar csúcs. Bódis ideje pontosan 2 óra 13 perccel jobb, mint Kónya Ákos korábbi leggyorsabb magyar Badwater-teljesítése.
A verseny történetének abszolút örökranglistáján jelenleg a negyedik leggyorsabb idő, a férfiaknál pedig a harmadik. A 2019-es férfi pályacsúcstól mindössze 1 perc 46 másodperccel maradt el – úgy, hogy az utolsó hegyen már komoly egészségügyi gonddal küzdött. A Badwater történetének leggyorsabb eredményei
A dobogó tehát egyszerre hatalmas siker és egy kissé fájdalmas „mi lett volna, ha”. Az ultrafutás különös sportág: az ember 196 kilométeren át vezeti a világ egyik legkeményebb versenyét, majd a célban mégis azon gondolkodik, mit kellett volna másképpen csinálnia.
Magyar történelem - nyolc magyar teljesítő, tizenkét célba érés
A Badwater hivatalos adatbázisa az állampolgársági besorolás alapján nyolc magyar versenyző tizenkét sikeres célba érését tartja nyilván. Ebben a Magyarországon élő futók mellett az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyar, illetve kettős állampolgárok is szerepelnek.
Nézzük időrendben a magyar futókat.
Pallos Judit – 2005 és 2006
2005-ben 39:33:09-cel összetett 18. és női harmadik lett, ezzel ő volt az első hivatalos magyar Badwater-célba érő. Egy évvel később 45:12:56-tal ismét teljesítette a távot; ő az első magyar, aki kétszer is megszerezte a Badwater övcsatját. 2005-ös hivatalos eredmények
Kónya Ákos – 2006, 2007 és 2008
Három indulás, három második hely: 25:58:42, majd 23:47:47 és 23:49:44. Kónya nem egyszerűen teljesítette a Badwatert, hanem három egymást követő évben harcolt a győzelemért; ez a sorozat máig a magyar ultrafutás egyik legerősebb nemzetközi eredménysora. 2006, 2007, 2008
Kozinc Gábor – 2007
Az Egyesült Államokban élő, magyar színekben szereplő futó 46:50:15 alatt, összetett 62. helyen ért célba. Teljesítése azt is megmutatja, hogy a korai magyar Badwater-történet jelentős részét a tengerentúli magyar futók írták.
Vajda Zoltán – 2016
A kecskeméti ultrafutó 31:51:31-gyel összetett 18. lett. Ő volt az első Magyarországon élő férfi, aki hivatalosan teljesítette a Badwater 135-öt, ráadásul rögtön erős, 32 órán belüli idővel. 2016-os eredmények
Lubics Szilvia – 2017
36:09:12-es idejével összetett 28., a nők között negyedik lett. Pallos Judit után ő volt a második magyar női teljesítő, és az első Magyarországon élő nő, aki végigment a pályán; eredménye új magyar női Badwater-csúcsot jelentett. 2017-es eredmények
Roskovics Nyikolaj – 2018
31:33:09 alatt, összetett 12. helyen teljesítette a versenyt. Bódis idei dobogójáig ez volt a Magyarországon élő férfi versenyzők legjobb összetett Badwater-helyezése. 2018-as eredmények
Brown Viktória – 2023 és 2025
A magyar–kanadai ultrafutó 2023-ban 30:11:52-vel összetett 13., női negyedik, 2025-ben pedig 31:27:09-cel összetett 20., női ötödik lett. Két 32 órán belüli futása a magyar női Badwater-történet leggyorsabb teljesítményeit jelenti. Hivatalos versenyzői adatlap
Bódis Tamás – 2026
21:34:47, összetett harmadik, férfi második. A leggyorsabb magyar Badwater-idő, a verseny történetének negyedik legjobb abszolút eredménye – és egy olyan futás, amely 122 mérföldön keresztül a győzelem felé haladt.
Nem a test legyőzése
Rudolf Steiner tanításaiban az ember nem befejezett állapotban létező, hanem fejlődő lény: a szabadság sem a korlátok hiánya, hanem az, ahogyan tudatosan viszonyulunk hozzájuk. A Badwater ezt meglehetősen vaskos, sivatagi suttogással hozza a futók tudomására. A hőség adott. A hegy adott. A 217 kilométer is adott, és a szervezők sem tervezik rövidebbre venni puszta udvariasságból.
A szabadság ott kezdődik, amikor az ember mindezek között még képes dönteni: továbbmegy, lassít, elfogadja a segítséget, vagy felismeri, hogy az aznapi győzelem nem feltétlenül azonos az első hellyel.
Bódis Tamás ezúttal nem nyerte meg a Badwatert. De közel kétszáz kilométeren át vezette, súlyosbodó egészségügyi problémával is célba vitte, és olyan időt futott, amely a verseny 39 éves történetének csaknem minden korábbi kiadásán győzelmet ért volna.
A sivatag nem ad magyarázatot a menüre, csak a számlát nyújtja be. Bódis Tamás pedig idén 21 óra 34 perc 47 másodperc alatt rendezte ezt a számlát. Mi a következő fogás? Hamarosan kiderül...
Tóth Viktor, szerkesztő
Forrás: www.badwater.com
