Egy tó, egy kör, sok ezer történet
Van az Ultrabalatonnak egy egészen sajátos hangulata. Nem olyan, mint egy klasszikus futóverseny, ahol rajt, tempó, frissítés, cél, aztán mindenki hazamegy. Az UB inkább olyan, mintha egy hosszú hétvégére az egész Balaton átváltozna egy mozgó futófaluvá. Autók, kisbuszok, biciklis kísérők, fejlámpák, takarók, gyorsan hűlő tészták, melegedő termoszok, váltópontra rohanó csapattársak, és a híres mondat: „Figyelj, szerintem már itt kéne lennie.”
A 2026-os, huszadik NN Ultrabalaton különösen nagyra nőtt: a hivatalos versenyoldal szerint az esemény 2026. április 23–26. között zajlott, a fő táv pedig 209 kilométer volt, Balatonfüredről indulva, egy teljes Balaton-körrel. A szervezők úgy fogalmaznak, hogy ez Magyarország legnépszerűbb közösségi sporteseménye és Közép-Európa leghosszabb futóversenye.
És ezt a közösségi jelleget nem kell sokáig magyarázni annak, aki egyszer is ült már UB-váltóbuszban hajnali fél négykor, miközben valaki zoknit cserél, valaki instant levest keres, valaki a saját szakaszától fél, valaki pedig úgy alszik ülve, mint egy összehajtogatott túrabot.
Bódis Tamás: 15:44:45 — ez már nem futás, hanem Balaton körüli kuriózum
Az idei UB legnagyobb sportértékű eredménye egyértelműen Bódis Tamás győzelme és pályacsúcsa volt. A hivatalos időeredmény szerint Bódis 15:44:45 alatt teljesítette a 209 kilométeres távot, ezzel megnyerte az egyéni férfi versenyt és az abszolút versenyt is.
Ez a tempó nagyjából 4:31 perc/km átlagot jelent 209 kilométeren. Igen, jól olvastuk: nem tíz kilométeren, nem félmaratonon, nem egy lendületes váltószakaszon, hanem a teljes Balaton-körön. Ez az a pont, ahol a váltóbuszban ülő futó ránéz az órájára, kiszámolja a saját hatperces ezreit, majd szaggatottan hüppögve kezdi el könnyeit törölgetni.
A korábbi hivatalos férfi pályacsúcsot Mihalik Norbert 2023-as, 16:27:54-es futásával tartotta a 211 kilométeres pályán.
A férfi dobogón mögötte a szlovák Michal Šuľa végzett másodikként 17:52:52-vel, a harmadik pedig Váradi Bence lett 18:05:33-mal. Bódis előnye több mint két óra volt a második helyezett előtt, ami ezen a szinten egészen brutális különbség.
Ez persze nem egyszerű győzelem volt. Minden lépés, minden méter rejtett meglepetéseket, váratlan lehetőségeket, de Bódis fantasztikus lendülettel és komoly negatív splittel futotta meg a csúcsot. Azaz a táv második felét gyorsabban tette meg, mint az elsőt.
Carmen María Pérez: spanyol győzelem, abszolút negyedik hely
A női versenyt a spanyol Carmen María Pérez nyerte 18:25:23-as idővel. A hivatalos eredménylista szerint ezzel nemcsak a női mezőnyt nyerte meg, hanem az abszolút versenyben is a negyedik helyen ért célba.
Ez különösen erős teljesítmény, mert az UB-n a női győzelem önmagában is hatalmas sportérték, de az abszolút negyedik hely már azt jelenti, hogy Pérez a teljes mezőny elejében futott végig. A második nő Ivana Butoracova lett 20:29:13-mal, a harmadik helyen pedig a legjobb magyar nőként Horn Zsanett ért célba 21:22:43-mal.
A női pályacsúcsot a versenyoldal szerint 2025 óta Mórocza Andrea tartotta 18:30:15-tel a 211 kilométeres pályán, így Pérez 18:25:23-as eredménye sportértékben különösen figyelemre méltó; a hivatalos rekordkezelésnél ugyanakkor a pályahossz és az adott évi útvonal miatt érdemes a szervezői minősítést követni.
A magyar élmezőny: nem csak Bódisról szólt
Bódis Tamás eredménye természetesen mindent vitt, de a magyar egyéni mezőny is erős volt. Váradi Bence abszolút harmadik lett 18:05:33-mal, Rebbenszki Gábor ötödik 18:54:10-zel, Vachtler Ferenc nyolcadik 19:48:02-vel, Sánta Norbert kilencedik 19:49:42-vel, Sipos Ádám pedig tizedik 20:27:04-gyel.
Ez azért fontos, mert az UB egyéni teljesítése nem „csak” arról szól, hogy valaki elindul és sokáig nem áll meg. Itt a tempót, frissítést, gyomrot, idegrendszert, kísérőt, éjszakát, meleget-hideget, vízhólyagot, fáradtságot és a 160. kilométer környékén jelentkező belső filozófust is menedzselni kell. Az egyéni élmezőnyben ezek a futók nem túléltek, hanem versenyeztek.
A nőknél Horn Zsanett harmadik helye és legjobb magyar női eredménye külön kiemelendő. Egy ilyen nemzetközivé váló mezőnyben a magyar dobogó nagyon erős jelzés: a hazai ultrafutás nemcsak tömegbázisban, hanem teljesítményben is jelen van az UB legfontosabb pillanataiban.
A #Projekt418: mert egy Balaton-kör után miért ne jönne még egy?
És akkor ott van az idei hétvége egyik legszebb, legőrültebb története: a #Projekt418. Öten vállalkoztak arra, hogy nem egy, hanem két Balaton-kört, vagyis nagyjából 418 kilométert teljesítenek: Boros Linda, Bogár János, Csingár István, Kertész Ádám és Varga Róbert. A 24.hu beszámolója szerint közülük Csingár István volt a leggyorsabb, aki 54 óra 47 perc alatt kerülte meg kétszer a Balatont.
Na, ez az a pont, ahol a váltóbuszban mindenki kikerekedett szemmel bámul az ablakon...
Mert egy UB egyéniben is olyan, hogy az ember a végén nem pontosan tudja, hol van a combja, csak reméli, hogy még hozzá tartozik. Erre jönnek öten, és azt mondják: „Jó, akkor forduljunk rá még egyszer.” Ez nem sportág, hanem külön lelkiállapot. Van benne futás, túra, túlélés, expedíció, sőt némi békés őrület is. Pont az a fajta teljesítmény, amitől az Ultrabalaton több, mint verseny: történetgyár.
Több mint 35 ezer futó, 58 frissítőpont és majdnem 8 tonna banán
Az idei jubileumi UB nemcsak sporteredményekben volt nagy. A beszámolók szerint a hétvégén több mint 35 ezren futottak, ami szintén rekord; az Origo 35 100-as nevezői létszámot említ, míg az egyéni mezőnyben rekordszámú, több mint 430 induló állt rajthoz.
A logisztika is UB-méretű volt: több mint 1000 fős stáb dolgozott a lebonyolításon, 58 frissítő- és váltópont biztosította az ellátást, az útvonal több mint 50 balatoni települést érintett, és a hosszú hétvégén 45 360 liter víz, valamint közel 8 tonna banán fogyott el.
A banánadat külön szép. Mert az UB-n a banán nem gyümölcs, hanem infrastruktúra. A banán az, amit hajnali háromkor is felismer az ember. A banán az, amit már nem kíván, de mégis elvesz. A banán az UB hivatalosan meg nem nevezett szellemi védőállata.
Jótékonyság és közösség: nem csak időeredmény
Az Ultrabalaton közösségi erejét az is mutatja, hogy a BioTechUSA NN Ultrabalaton Charity keretében az indulók idén csaknem 30 millió forintot gyűjtöttek jótékony célokra. A beszámoló szerint az összeget 50–30–20 arányban osztják fel a Mellrákinfó Egyesület, a Sportos Cukorbetegek Egyesülete, valamint a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikája és Gyermekegészségügyi Központja között.
Ez az UB másik arca. Az egyik oldalon a stopper, a pályacsúcs, a dobogó, a verseny. A másikon a közösség, a csapat, a kísérő, a szurkoló, a jótékony felajánlás, a „várj, hozok neked vizet” típusú névtelen hősiesség. A kettő együtt adja azt, amitől ez a hétvége nem egyszerűen futóesemény, hanem magyar állóképességi ünnep.
A váltóbusz igazsága
Aki futott már UB-váltóban, tudja, hogy a verseny egyik titkos főszereplője maga a busz. Ott zajlik minden: stratégia, alvás, evés, ruhacsere, taktikai pánik, térképolvasás, telefonos koordináció, és a klasszikus mondat: „Nem azt mondtad, hogy ez csak 6,8 kilométer?”
A buszban mindig van valaki, aki már futott, és hősnek érzi magát. Van valaki, aki mindjárt futni fog, és hirtelen nagyon csendes. Van valaki, aki eltévedt fejben a szakasztáblázatban. Van valaki, aki megpróbál aludni. És van az a csapattárs, aki akkor is eszik, amikor senki sem érti, miért.
Az UB azért lett legendás, mert egyszerre képes élsportot, ultrafutást, amatőr futóünnepet, céges kalandot, családi logisztikai hadműveletet és balatoni éjszakai zarándoklatot csinálni ugyanabból a körből.
Összegzés: a Balaton megint körbefutotta velünk önmagát
A 2026-os, huszadik NN Ultrabalaton erős, emlékezetes és rekordokkal teli verseny lett. Bódis Tamás 15:44:45-ös pályacsúcsa a hétvége sporttörténeti pillanata, Carmen María Pérez női győzelme nemzetközi rangot adott az egyéni mezőnynek, Horn Zsanett magyar dobogója külön öröm, a #Projekt418 dupla Balaton-köre pedig újra megmutatta, hogy az ultrafutásban a „miért?” kérdésre néha az a válasz: „mert ott van még egy kör.”
Az UB-ban az a szép, hogy mindenki máshol találja meg a saját történetét. Van, aki 15 óra 44 perc alatt. Van, aki 54 óra 47 perc alatt kétszer. Van, aki egy váltószakaszban. Van, aki a kísérőbringán. Van, aki a váltóbusz hátsó ülésén, félálomban, hideg pizzával a kezében.
De vasárnap estére valahogy mindenki ugyanoda érkezik: abba a különös, fáradt, mosolygós állapotba, amikor az ember azt mondja, hogy „soha többé” — aztán két nappal később már nézi, mikor nyílik a következő nevezés.
Eredmények röviden
Egyéni férfi / abszolút élmezőny
| Hely | Versenyző | Nemzetiség | Idő |
|---|---|---|---|
| 1. | Bódis Tamás | Magyarország | 15:44:45 |
| 2. | Michal Šuľa | Szlovákia | 17:52:52 |
| 3. | Váradi Bence | Magyarország | 18:05:33 |
Egyéni női élmezőny
| Hely | Versenyző | Nemzetiség | Idő |
|---|---|---|---|
| 1. | Carmen María Pérez | Spanyolország | 18:25:23 |
| 2. | Ivana Butoracova | Szlovákia | 20:29:13 |
| 3. | Horn Zsanett | Magyarország | 21:22:43 |
Az egyéni részidők és célidők a RunTiming hivatalos eredménylistáján szerepelnek.
