Korunk emberének egyik legtöbbet emlegetett egészségügyi tünetcsoportja a hátfájás. Ha megvizsgáljuk a „magyar valóságot”, észrevehetjük, hogy az emberek nagy részének van valamilyen gerinccel kapcsolatos problémája. Ez mára odáig jutott, hogy teljesen normálisnak fogadják el azt, ha egy „kicsit fáj a hátam”. Ebben persze a klinikai orvoslás is ludas, hiszen nem kínál olyan gyógymódot a betegek számára, amivel képes az okokat és a tüneteket megszüntetni.
Jobb esetben az ember injekciókúrákra és pihenésre kárhoztatik, rosszabb esetben viszont kisebb-nagyobb sebészeti beavatkozást is kénytelen elszenvedni. Sajnos azonban az eredmények azt mutatják, hogy az így elért hatások csak átmenetiek, maga az ok nem szűnik meg.
Talán kevesen tudják: 2000-2010 a Csont és Ízület Évtizede. A program az ENSZ és az Európai Reumaellenes Liga kezdeményezésére jött létre. Legfőbb célja – a mozgásszervi problémák hatékony megelőzésén túl – az átfogó tájékoztatás, amellyel a páciensek aktivitásra ösztönözhetők, érdekeltebbé tehetők gyorsabb, eredményesebb gyógyulásukban.
„A betegség kellő ismeretében az érintettek a kezelésekben is tevékenyebben vesznek részt, és ha a teljes felépülés a betegség természetéből adódóan nem is lehetséges, azért teljes értékű élet élhető” – magyarázza a felvilágosító kampány jelentőségét az elmúlt évek tapasztalatai alapján a program hazai koordinátora, Bálint Géza reumatológus. Mindehhez még hozzáfűzi, hogy mivel a mozgásszervi problémák tekintetében élen járunk az Európai Unióban, az ismeretterjesztés nálunk még inkább kiemelt szerepet kap.
A derékfájdalomnak számos oka lehet, de jelentős része egyértelműen összefüggésbe hozható a helytelen tartással, az ülő életmóddal. A két lábon járás következtében kialakultak a gerinc természetes, élettani görbületei, amelyek elsősorban a mozgáshoz funkcionalizálódtak, alkalmazkodtak. A mozgásszegény életmód, az állandó ülés abnormális megterhelést jelent a gerincnek, ötször akkor terhet ró az utolsó ágyéki porckorongra, mint az állás vagy a járás.
„A derékfájás világszerte a leggyakoribb civilizációs megbetegedés. Felmérések szerint a tizennyolc év felettiek kilencven százaléka szenved élete során legalább egyszer olyan egy hétig tartó derékfájásban, ami a mindennapi életét is jelentős mértékben befolyásolja. A keresőképtelenség második leggyakoribb oka a felső légúti, hurutos fertőzések után, ám jóval több táppénzes nap igénybevételével jár, a rokkantságot okozó betegségek közül pedig itthon a harmadik helyen áll” – ismerteti a statisztikai adatokat a professzor.
Húszéves korunk után a csigolyák közötti porckorong vizet veszít, fokozatosan összelapul, így a csigolyákat összekötő ízületek lazává, instabillá válnak, akár egy bicsakló boka. Rendszeres mozgás, testedzés hiányában pedig nem alakul ki megfelelő izomzat, ami stabilizálhatná a normális gerincgörbületeket.
Ilyenkor az egyik lehetséges megoldás, hogy az ember kiropraktőrhöz fordul segítségért.
A kiropraktika (chiropraxis görögül kézzel való gyógyítást jelent) másnéven manualterápia vagy csontkovácsolás (ennek hazánkban sajna már elég pejoratív csengése lett...) foglalkozik azzal, hogy a csigolyákat újra a kívánt helyzetbe rendezze, és ezáltal helyreállítsa a gerinc egyensúlyát.
Ezeket különböző műfogásokkal, tekerésekkel, masszírozással, nyomással érik el, úgy, hogy közben igyekeznek a betegnek a lehető legkevesebb plusz fájdalmat okozni.
A derékfájdalmaknak két nagy csoportja különböztethető meg.
Specifikus derékfájás
Általában súlyos betegség áll, például fertőzés, daganat, a csigolyákra és ízületekre terjedő gyulladás, csontritkulás, csontlágyulás miatt bekövetkező csigolyatörés, súlyos idegrendszeri betegségek, vagy olyan porckorongsérv, amely gáttáji zsibbadást, vizelési zavart, lábbénulást okoz.
A megbetegedést láz, fogyás, magas süllyedés jelezheti, de a kórelőzményben szereplő, fertőzéses, daganatos betegségek és a csontritkulás is intő jel lehet. Bálint professzor szerint a specifikus derékfájás meglehetősen ritka, csupán az esetek egy-öt százalékában fordul elő. A mielőbbi hatékony kezelés érdekében azonban sürgős diagnosztikát igényel. A porckorongsérv úgynevezett „lófarok” szindrómájánál elengedhetetlen az azonnali MRI-vizsgálat és a gyors műtéti beavatkozás, mivel végleges bénulás, vizelettartási zavar lehet a következmény.
Aspecifikus derékfájás
Ideggyulladás, isiász, rándulás, izom- vagy szalaghúzódás is indukálhatja, de meghűlés, kopás is előidézheti. Ám ha nem párosul a már a specifikus derékfájásnál említett általános betegségtünetekkel, akkor nem igényel különleges kezelést. „Nincs szükség kiterjedt diagnosztikus, labor- és képalkotó vizsgálatokra, konzultációra, csupán a gyors és eredményes gyulladáscsökkentés és fájdalomcsillapítás fontos, esetleg két-három napos ágynyugalom” – vélekedik a doktor. Bár a röntgen is lényeges, korrekt, alapos fizikális vizsgálattal kilencven-kilencvenöt százalékban pontosan meghatározható, diagnosztizálható a probléma. A derékfájás egyik leggyakoribb típusánál az instabil ízület egy-egy rossz mozdulatra megrándul, a tokja becsípődik, és ez combba sugárzó fájdalmat eredményezhet.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány problémát és gondolatébresztő megoldást:
Porckorongproblémák: ebben az esetben mindig a lelki-szellemi túlterhelés kérdése merül fel. Nem biztos, hogy az illető ténylegesen nagy terhet cipel, elég ha csak úgy érzi. Ilyenkor a rugalmas porckorong elveszíti a rugalmasságát, és a magot körbezáró fibrotikus gyűrű átszakad. Ekkor a puha rész mintegy felőrlődik a két csigolyatest között, iszonyatos fájdalmakat okozva ezzel.
Nyaki problémák: a legfelső (atlasz) csigolya bajai mindenképpen arról árulkodnak, hogy a pánciens nem akarja viselni a fej, a gondolkodás által rá rótt terheket. Próbáljunk változtatni a gondolkodásunkon, és új irányokba fordítani a fejünket!
Tartásproblémák: „amint lent, úgy fent...” tartja a mondás. Ha a gerincnél ilyen problémák lépnek fel, akkor az mutatja a lelki tartásunk minőségét. A gyömbölyű hát jelentheti azt, hogy valaki nem hajlandó tartani a hátát, illetve nem vállalja a felelősséget az életéért. A derék kihúzása, illetve a túlzott egyenes tartás kompenzálásra utal, valaminek az elkendőzésére (sokszor a gyámoltalanság és az önbizalomhiány mutatkozik meg így).
Gerincferdülés: a népnyelv nem véletlenül említ bizonyos „görbe utakat”... Kérdés, hogy a pánciens merre vezeti élete hajóját? Egyenesen vagy, kerülőutakon?
A lelki aspektusoknál, illetve a gerinc vizsgálatánál nem hagyhatjuk ki a csakrák kérdését. A csakrák asztrális szirmai által jelölt erények, illetve tulajdonságok mellőzése, hibás volta mindig átíródik a gerincre. A fájdalom helye megmutatja, hogy melyik csakránál lehet a gond, azonban az elemzést már nekünk kell elvégeznünk. Mik az adott csakra által jelölt erények, amikben fejlődnünk kellene? Ha kellő önismerettel megtaláltuk a gyenge pontot, akkor már csak meg kell valósítani a kérdéses erényt.
Forrás: napfenyes.hu | medizona.hu
