Cool először 2004-ben jutott fel az Everestre, azóta csak azokban az években maradt el a mászás, amikor a hegyet hatósági vagy egyéb okok miatt lezárták. A teljesítmény értékét nemcsak a szám adja, hanem az időtáv is: több mint húsz éven át visszatérni ugyanarra a 8000 méter feletti, objektív veszélyekkel teli környezetbe egészen más szintű tapasztalatot, alkalmazkodást és mentális fegyelmet jelent.
A brit mászó maga is hangsúlyozta, hogy az Everest nem válik rutinná: minden tapasztalatára szüksége van ahhoz, hogy biztonságosan mozogjon ebben a környezetben. A rekord idején a hegyen komoly biztonsági viták is zajlottak: ugyanazon a héten két indiai mászó meghalt ereszkedés közben, a szezon halálos áldozatainak száma pedig ötre emelkedett.
Cool később arról beszélt, hogy az Everest-expedíciók szervezőinek szigorúbban kellene szűrniük a jelentkezőket, mert a zsúfoltság és a tapasztalatlan mászók jelenléte különösen a 8000 méter feletti „halálzónában” növeli a kockázatot. A Reuters szerint az adott héten rekordot jelentő 274 mászó jutott fel egyetlen napon a nepáli oldalról.
Az abszolút Everest-csúcstartó továbbra is nepáli: Kami Rita Sherpa 32 sikeres mászással vezeti az örökranglistát. Cool rekordja ezért nem az összesített Everest-mászások számában jelent első helyet, hanem a nem serpa / külföldi hegymászók között számít történelmi teljesítménynek.
Terepsport értékelés
Kenton Cool huszadik Everest-csúcsa nem egyszeri hőstett, hanem hosszú távú hegyi pályafutás mérföldköve. A rekord egyszerre szól fizikai állóképességről, tapasztalatról, magashegyi döntéshozásról és arról is, hogy az Everest modern világa ma már nemcsak hegymászó-, hanem logisztikai, kereskedelmi és biztonsági kérdés is. A szám lenyűgöző, de a háttér kijózanító: a világ tetején továbbra sincs „rutinmenet”.
Forrás: reuters.com
