5.11 RUSH 100 backpack - the tactical mule or the hiking Swiss army knife (+video)

For harsh conditions, multi-day wilderness travel, military tasks, and for those who believe a backpack should not merely carry, but serve.

There are roughly two tribes in the world of backpacks. One tribe counts grams, cuts the handle off a toothbrush with a knife and then files down what remains, before deeply considering whether the plastic tips on shoelaces can still be morally justified in the development of modern humanity. The other tribe starts from the principle that if a pack cannot survive a downpour, a thicket, a bad decision, a fall from a rock and a few “I’ll just put this in as well” moments, then it may be an urban backpack, but it is not a companion.

The 5.11 RUSH 100 clearly belongs to the second tribe. It does not timidly follow you around the forest. It is more the type that stands in the doorway, gives you a sharp look, folds its arms and asks: “Pack properly. Would you like some help?”

 MAGYAR 

Nehéz körülmények közé, többnapos vadonjáráshoz, katonai feladatokhoz és azoknak, akik szerint a hátizsák ne csak tartson, hanem szolgáljon is.

A hátizsákok világában nagyjából két törzs él. Az egyik törzs grammokat számol, késsel levágja a fogkefe nyelét és még a maradékot is lereszeli, majd mélyen elgondolkodik azon, hogy a cipőfűző végeinek műanyag borítása vajon indokolható-e a modern ember erkölcsi fejlődése szempontjából. A másik törzs viszont abból indul ki, hogy ha a zsák nem bír ki egy esőt, egy bozótost, egy rossz döntést, egy szikláról lezuhanást és pár „csak még ezt is berakom” pillanatot, akkor az legfeljebb városi hátizsák, de nem társ.

A 5.11 RUSH 100 egyértelműen a második törzshöz tartozik. Nem olyan, mintha szégyenlősen kísérgetne téged az erdőben, sokkal inkább az a fajta, amelyik megáll az ajtóban, szúrósan néz, keresztbe fonja a karját, és megkérdezi: „Pakolj rendesen. Szeretnéd, hogy segítsek?”

 ENGLISH 

A hét állóképességi sporthírei megint szépen megmutatták, hogy az emberiség egy része továbbra sem elégszik meg azzal, hogy hétvégén elmegy egy kellemeset sétálni. Volt itt hosszútávú triatlon-világcsúcs Rothban, magyar triatlonos diadal Tiszaújvárosban, kettős pályacsúcs a Western States 100-on, Tour Divide-rekord, óceáni evezés, Nanga Parbat-csúcsmászás, Spartan-hétvége, rucking és némi sportmászó világcsúcs is. Vagyis minden, amihez tüdő, láb, fej, logisztika és időnként enyhe józanész-hiány kell.

A walesi hercegné, Katalin teljesítette a brit National Three Peaks Challenge-et, vagyis Skócia, Anglia és Wales legmagasabb csúcsait mászta meg a Royal Marsden Cancer Charity támogatására. A kihívás egyszerre volt sportteljesítmény, személyes üzenet és jótékonysági akció: nagyjából 24 órába sűrített hegyi menet, hosszú autós transzferekkel, kevés alvással, sok szinttel – vagyis az a műfaj, ahol a protokollnál valamivel fontosabb a zokniválasztás.

Az 54-es kihívás nemcsak hatalmas kaland és erőpróba, hanem fantasztikus találkozások lehetősége is (akárcsak annak idején a Bécs-Budapest Szupermaraton - ki emlékszik még rá?). Az 2026 évi nyári versenyen találkoztam Mészáros Andrással, aki csapatban indult és a sikeres teljesítés után készítettem vele az interjút.

Itt őszintén be kell vallanom, hogy elsőre a hátizsákja tűnt fel, mert régóta szerettem volna megismerni a Crossfire cég CF-3, DG-3 zsákjait, de ennek a technikai érdeklődésnek az eredménye ez az interjú.

Az elmúlt hét ismét megmutatta, hogy az állóképességi sport nem egyetlen műfaj: lehet 111 kilométer a Pilisben, kézzel megmászott Everest, sivatagi bikepacking, OCR Eb-előszél és féltávú triatlon a világ különböző pontjain. És persze ott van a hét negatív díszvendége is: az Enhanced Games, ahol a sport már nem hősies küzdelemnek, hanem kísérleti termékbemutatónak kezd látszani.

A hét legnagyobb terepsportos robbanása egyértelműen a Zegama-Aizkorri volt: a baszk hegyek ködben, sárban és szurkolói őrületben ismét világklasszis versenyt adtak. Közben Magyarország a jövő hétvégi Ultra-Trail Hungaryra készül, az OCR-esek pedig már Irun felé néznek, ahol május végén Európa-bajnokot avatnak.

Hawaiin, Oahu szigetén zajlik az első Pacific Land Forces Team Readiness Challenge, az U.S. Army Pacific új, nemzetközi csapatszintű katonai erőpróbája. A verseny egyszerre outdoor túlélőiskola, taktikai feladatmaraton és szövetséges „bizalomedzés”: dzsungel 10K, 8 mérföldes ruck, tájékozódás, akadályok, lövészeti és csapatfeladatok – vagyis minden, amitől a résztvevőknek nincsen igénye az esti kondizásra.

Három nap, alig több mint egy óra alvás, 100 km feletti táv, nehéz terhek, technikai próbák, vízi feladatok és mentális daráló: a 2026-os Best Ranger Competition megint bebizonyította, hogy itt a hátizsák nem kiegészítő, hanem jellempróba. A csapat nemcsak társak összessége, hanem együttműködő egység. A Team 49, Sgt. Drew Schorsch és Spc. Caleb Godbold győzött, miközben a 75th Ranger Regiment a teljes dobogót besöpörte.

A TOUGH RUCK nem egyszerű sportesemény a legendás Boston Maratonnal közösen, hanem maratoni távú terheléses emlékmenet: 42,2 km (26,2 mérföld), kötelező súly a háton, katonás fegyelem és egy ügy, amely túlmutat az eredménylistán. A 2026-os concordi eseményen 875 célba érő teljesítette a próbát, miközben a mezőny több mint 1,49 millió dollárt gyűjtött a Military Friends Foundation támogatására.

Az 54-es Kihívás legendája lassan, de biztosan erősödik, egyre többen ismerik meg. A próbán résztvevők száma nem emelkedik ilyen gyorsan, hiszen nagyon nehéz, összetett és embertpróbáló teljesítményt igényel a teljesítés. 2024-ben a terepsport.hu szerkesztőjeként sikerrel teljesítettem a nyári próbát. Ott ismerkedtem meg az egyik főszervezővel Gál Tamás ftőrm.-rel. 

Legendák övezik az 54es kihívás nevű tájékozódási teljesítménytúrát. Ami persze ennél sokkal több. 2024-ben, a nyári próbán az előzetes információk szerint is iszonyatosan nehéz körülmények vártak az indulókra - a legnagyobb kánikulában 108 vagy annál több kilométer keresztül-kasul a Bakonyban, legalább 30 extra feladattal nehezítve. Szintidő 42 óra. 2024-ben nagyon sokan feladták teljesítés közben, a célbaérkezők között azonban volt olyan, aki 28 óra alatt teljesítette a nem mindennapi menetet.