Sok táplálkozásszakértő azért ítéli el a vegetarianizmust, mert szerintük nem jut általa a szervezet elegendő, vészes vérszegénységet megelőző B12-vitaminhoz. Nem veszik figyelembe azt, hogy ez a vitamin rendkívül hőérzékeny, és hatékonyságának 85%-át elveszíti a hagyományos főzési eljárások során. Tehát, amíg nem fogyasztanak nyers ételeket, a táplálkozásszakértők nem jelenthetik ki egyértelműen, hogy csak állati eredetű táplálék lehet ennek a vitaminnak a forrása. Ezen túl, felmerül a kérdés, hogy vajon miért nem terjedt el a bolygón, szinte járványos méreteket öltve, a vészes vérszegénység?
A legutóbbi B12-vitaminnal kapcsolatos konferencián kiderült, hogy a B12-vitamin végső forrása egy bizonyos baktérium. Úgy tűnik, hogy az emberi és állati B12-vitaminszükségletet kellőképpen fedezi a béltraktusban tenyésző baktérium.
A B12-vitamin hiányának kialakulása nagyjából a következőképpen zajlik:
1. A béltraktust egy sűrű, vastag nyálkás (bélsár) réteg vonja be, mely csökkenti áteresztőképességét.
2. A lebontó, rothadást elősegítő baktériumok túlzottan elszaporodnak a túlevés, a rosszul kombinált illetve magas fehérjetartalmú ételek, a túlzott cukorfogyasztás, a szmog, az enzimhiány
és az ételekben levő rovarölőszer-maradványok és más hasonló tényezők hatására.
A B12-vitamin hiányának súlyosabb tünetei: erős (extrém) hideg-meleg érzékenység, a normál hőmérsékletű csapvíz jéghidegnek tűnik, olyan, mintha ezer apró tűvel szurkálnák a bőrünket.
Legtöbbször több, együttesen ható tényező eredménye ez az állapot, melyek az étrendből erednek.
Ez az állapot viszonylag gyorsan korrigálható, három-tíz napon belül, egyéntől függően, amennyiben jól válogatjuk össze ételeinket; csak akkor eszünk, ha éhesek vagyunk; elkerülünk minden édességet; csökkentjük a fehérjebevitelt és növeljük a zöldségfélék és csírák mennyiségét az étrendünkben. A lebontó baktérium, és a vele együtt járó gáz helyét jótékony baktériumok veszik át, melyek a B-komplex vitamin előállításáért felelősek, melyek a B12-vitamint is magukban foglalják.
Az orvosi szaklapokban közölt klinikai tanulmányok rámutattak arra, hogy a vérszegénység sikeresen kezelhető klorofillban gazdag italok fogyasztásával. A klorofillkezelés a vészes vérszegénység esetén is sikeresnek bizonyult.
A csírákon alapuló étrenden élők ezen kívül garantáltan több, teljes értékű B12-vitaminhoz jutnak a csírákon keresztül. Ha naponta néhány csészényi csírát elfogyasztunk, biztos, hogy a napi minimális szükségleten túl is biztosított számunkra ez a vitamin.
A legjobb B12-forrás azonban a béltraktusban élő baktériumflóra. Ezek a legfőbb forrásai ennek a tápanyagnak, mindaddig, amíg megfelelő étkezési szokásokkal rendelkezünk, mellyel a bomlasztó baktériumok szaporodását meggátolhatjuk.
B12-vitamin-tartalom (mg/g)
|
Név |
A csíráztatás napjai |
||
|
0 |
2 |
4 |
|
|
Mungóbab |
0,61 |
0,81 |
1,53 |
|
Lencse |
0,43 |
0,42 |
2,37 |
|
Csicseriborsó |
0,35 |
1,90 |
1,22 |
|
Zöldborsó |
0,36 |
1,27 |
2,36 |
Forrás: pcrm.org | vitamine-lexikon.de | tudatosvasarlo.hu | Versenyzői és edzői tapasztalat (1998-2015)
Edzések, edzéstervek: www.triatlonedzo.hu | Edzés cégeknek: www.cegedzes.hu
