Tóth Viktor

Létezik a betegség egy aránylag új szemlélete, amelyet korábbi cikkeinkben érintőlegesen már említettünk. Nem cél kijelenteni, hogy ez a szemlélet jobb vagy rosszabb, igazabb vagy nem igazabb, mint elődei, különös tekintettel a modern orvostudományra. Jelen cikkünk célja egy másik nézőpontból bemutatni a betegségeket és szőrmentén összehasonlítani ezt a nézőpontot a jelenlegi orvoslással.

Ez a téma nem kis mértékben szól a sportolókhoz, hiszen ők nap nap után találkoznak a fájdalommal. Sérülések jönnek és mennek, ahogyan más nadrágot vált. Egy karcolás a lábon, egy zúzódás a karon, a súlyosabbakról nem is beszélve.

A mára már kultusszá vált külföldi női magazinok hasábjairól sorra az köszön vissza, hogy mai rohanó világunkban elengedhetetlen, hogy egy nő a legújabb divat szerint öltözködjön. Ezt sulykolja a TV és az Internet is belénk.

Elnyugatiasodott országunk lakóinak meg sem fordul a fejében, hogy egy ruhadarabot 3 alkalomnál többször felvegyen, hisz az már nem lenne trendi. E mellett persze érdekes az a tény is, hogy manapság turkálóban, használtruha-boltban (más néven second hand boltban) vásárolni igazán menő dolognak számít.

A fertőző betegségek kezelése Európa egészségügyi terheinek 10 százalékát teszi ki, s a kontinens lakossága változatlanul védtelen e kórokkal szemben - olvasható egyebek között az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb jelentésében, amelyet az Egészség Világnapjához (április 7.) kapcsolódva hoztak nyilvánosságra.

A teljes angol nyelvű jelentést, amelyben az EASAC hatékony intézkedéssorozat bevezetését javasolja az EU országainak, a Magyar Tudományos Akadémia, mint az EASAC tagintézménye adja közre - olvasható az MTA honlapján.

Már néhány napos, összesen kevesebb mint kétórás tanulás után jelentősen növekedhet felnőtteknél is a gyakorlással érintett agyterületen a szürkeállomány térfogata és sűrűsége - közölték hongkongi kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett tanulmányhoz felnőtteket vetettek alá rövid, intenzív tréningnek, amelyben színek új elnevezését kellett megtanulniuk.

Melegben, amikor nyáron magas a külső hőmérséklet, vagy sportolás, testmozgás közben, az izzadás egészséges. Lehűti a testünket, elasztikussá teszi bőrünket, az anyagcserénket elősegíti, és az immunrendszerünket pedig erősíti. Izzadni kezdünk azonban akkor is, ha valami csípőset eszünk. Ilyenkor főleg az arcunkat borítják el az izzadtságcseppek.

Ha azonban valami stressz ér bennünket, idegesek vagyunk, örülünk valaminek, félünk, vagy idegesek vagyunk, akkor egészen más állagú az izzadtságunk. Ilyenkor ugyanis a bűzmirigyek is működésbe lépnek, s ilyenkor kellemetlen szagunk lesz.

Valóban fogyhatunk azzal, ha vidámak vagyunk és sokat nevetünk? Erősebb lehet a védekezőképessége a kórokozókkal szemben annak, aki általában jókedvű? Mi az oka annak, hogy a rendszeres kacagás jót tesz az ereink állapotának?

Többször hangsúlyozták már kutatók, hogy a csokoládéfogyasztás rendkívül egészséges. A legutóbbi kutatás például, amelyet a Hershey csokoládégyártó vállalat finanszírozott, azonban elfelejt néhány lényeges dologról említést tenni.

A szóban forgó tanulmány a kakaópor teljes flavonoid- és polifenol-, valamint antioxidáns tartalmát hasonlítja az olyan gyümölcsökhöz mint a fekete áfonya vagy a gránátalma.

Eljött a tavasz. Kezdődik a tavaszi fáradtság! Mi pedig csak lézengünk, mint a barlangjából éppen előbújt maci! Néha szó szerint inkább csak aludnánk.

Mindennek persze meg van a maga nagyon is tudományos magyarázata. A szervezetünk érzi a tavasz közeledtét és próbál éppúgy megújulni, mint a természet. Kidobná a felesleges mérgeket, mielőtt tavaszi-nyári fénysebességre kapcsol. Ennek megfelelően, ha nem változtatunk életmódunkon, hanem folytatjuk a téli szezonálisan fehérjedús, irhanövesztő étrendet, a testünk lázadni kezd és bealszik.

Az életvezérlő hit fontossága mellett érvel Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichoterapeuta. A professzorasszony szerint a hosszú, egészséges életért lelkünk és testünk karbantartásával egyaránt sokat tehetünk, ám mindennél fontosabb, hogy a saját mércénk szerint sikeresek legyünk: megbékéljünk magunkkal, és képesek legyünk megtalálni helyünket az univerzumban.

A tapasztalatok szerint továbbra sem javult az óvodások étkeztetése. A gyerekeknek adott ebéd korántsem olyan, mint a vezetőknek szóló cégbemutatón, az adagok kisebbek, az étel az egészségesnél sósabb, nagy mennyiségű adalékanyagot, gyakran a növekedést serkentő hormon termelését gátló anyagot tartalmaz, viszont a folyadék kevesebb a szükségesnél.

A közétkeztető cégek fele pedig egyáltalán nem tud diétás, vagy allergiás gyermekeknek is adható ételt szállítani. Sarkadi Éva óvodavezető azt mondja, az évente egyszer, jó esetben kétszer megtartott “étlap-értekezleteken” – itt az intézményvezetők találkoznak a közétkeztetési cégek vezetőivel -, megfogalmazott kívánságaiknak nem sok foganatja van.

A nagy nyomás alatt élő emberek számára jó hatással lehet napi 45 perc szundítás, mert csökkenti a vérnyomást, és megvédi a szívüket – állítja egy új tanulmány.

A kísérlet során két csoportra osztottak 85 egészséges egyetemistát. Egyik részüket arra kérték, naponta nagyjából egy órát pihenjenek le, míg a másikat arra, hogy ezt ne tegyék, majd utána mindegyiküknek megmérték a stressz-szintjét.

Olyan mechanizmusra bukkantak cambridge-i kutatók, amely megmagyarázhatja, miért növeli az anya kiegyensúlyozatlan étrendje az utódnál a diabétesz kialakulásának kockázatát későbbi életében - idézte hétfőn a BBC hírportálja.

Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányban állatkísérleteik eredményéről számoltak be a kutatók. Leírásuk szerint a patkánykísérletek azt jelzik, hogy az anya kiegyensúlyozatlan étrendje miatt "elhallgathat" egy gén, amely az utódban az inzulin termelődéséért felelős.

Az A-vitamin elnevezés gyűjtőfogalom. Az A1-vitamin a retinol, az A2-vitamin a 3-dehydroretinol. Maga a vitamin főleg állati eredetű táplálékban fordul elő, a provitaminja (amelyet a szervezet enzimes úton A-vitaminná alakít át) növényekben nagy mennyiségben található meg.

Az A-vitamin a zsírban oldódó vitaminok családjába tartozik, és az egyik legfontosabb funkciója, hogy a szürkületben való látást biztosítsa. A szem ideghártyájában a fény érzékeléséért felelős rodopszin vagy látóbíbor képződéséhez szükséges.

Kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le, aki ezért 1931-ben Nobel-díjat is kapott.

Amerikai és brit kutatók szerint összefüggés lehet a cukrozott üdítők, gyümölcslevek fogyasztása és a magas vérnyomás kialakulása között. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában több mint 2500 embert vontak be abba a tanulmányba, amelynek eredményét a Hypertension című szakfolyóiratban hétfőn tették közzé.

Az ősi inka gabonafajtát, a quinoát (Chenopodium quinoa) tartják a jövő egészséges táplálékának. Az inkák aranyaként is emlegetett lágyszárú, egynyári növényt, amely akár 2 méteres magasságig is megnő, négyezer éve termesztik az Andokban, hiszen jól tűri a szárazságot, és akár 4000 méteres magasságban is megterem.

Köleshez hasonló magjainak semleges íze van, s igen egészséges: különösen gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban, foszforban és vasban, ezenkívül B-vitaminokat, C- és E-vitamint, valamint karotint is tartalmaz. Ami miatt azonban a legtöbben fogyasztják, az a magas fehérjetartalma.