Balázs erőssége a kemény emelkedős technikás futó és montis pálya. Ezzel szemben itt egy sík terepen, irdatlan esőben, és hideg szélben, javarészt aszfalton rendezett, nagyon gyors pályán kellett helyt állnia. A pálya gyorsaságát jól mutatja, hogy az első futás hat kilométerén Balázs és a Gerard 20 percet futottak, leszakítva magukról még az osztrák Xterra-futam második helyezettjét, Martin Zoist is. A négyszer másfél kilométeres futás után következett négyszer 4,5 km félig aszfalt montis pálya, ahol a két első tovább növelte előnyét a többiekkel szemben. Balázs rutintalan öltözését kihasználva, Gerard pár másodperc előnyre tett szert, annak ellenére is, hogy a legjobb montis időt Balázs zsebelte be. Ezt az előnyt még további tíz másodperccel növelte, és így végül tizenhat másodperccel Balázs előtt célba ért.
Hála Balázsnak és még két másik náció képviselőjének (egy amerikai és egy francia) a Bécsiek büszkén nevezhették versenyüket nemzetközinek. Ennek megfelelő kedvességgel és bizalommal fordultak három kiemelt versenyzőjük felé. Ezt eltanulhatjuk tőlük, hátha akkor nálunk is nagyobb számban jelennek majd meg külföldi versenyzők, ami jelenleg sajnos nem nagyon mondható el a magyar versenyekről.
Ezen szándékozik változtatni Ziskó Balázs és egyesülete a Cross-to-Save, amikor versenyt szerveznek Kőszegen, közel az osztrák határhoz. A verseny nehéz technikás, gyönyörű szakaszokkal tűzdelt, ami talán felkelti majd a külföldi versenyzők érdeklődését. De bizton számíthat a magyar bátor és vállalkozó kedvű, esetleg csak kíváncsi magyar, profi és amatőr montis és triatlonos ifjakra és idősekre egyaránt.
[viennaman.at ]
