A sportolásom 4 évesen kezdődött úszással. Úszás után csöppentem bele a focizásba kb. 5 évesen és ezután kipróbáltam a karatét, de igazán futni szerettem. Az egész futó-versenyzés dolog 8 évesen kezdődött a pilisszentiváni tónál, ami 1 km-es táv. Már akkoriban 3-5 kilómétereket futottam. Az első futóversenyem is ennél a tónál volt 2014-ben ahol elkezdtem a futást, a Napforduló Fesztivál keretein belül rendezett futóverseny, aminek az volt a lényege, hogy 1 óra alatt ki tud a legtöbbet lefutni. Elsőre 8 km-t sikerült futnom, ami 8 évesen azért nem volt rossz kezdésnek és kiderült, hogy ezzel megnyertem a versenyt, amit nem gondoltam volna. Ezután minden évben erre készültem, majd 9 évesen anyukám megtalálta Tóth Viktor triatlonedzőt Solymáron és így kerültem az általa vezetett X2S Team csapathoz. Itt kezdtem, és igazán itt ismertem és szerettem meg a terepfutást. Büszkén képviseltem a csapatot a versenyeken.
Jelenleg a Hegyikecske SE színeiben Szabó Sándor edző irányításával online és offline módon végzem edzéseimet, így a tanulmányok mellett is tudok készülni a versenyekre.
Miért a terepfutás lett a sportod?
Azért szeretem a terepfutást, mert ki lehet kapcsolódni az erdőben, meg ebben a sportban ki tudok kiteljesedni. A természet kikapcsol, feltölt, hallgathatom a madár csicsergést reggelente, új helyeket fedezhetek fel ahol addig nem jártam.
Mik voltak a legnagyobb élményeid, eredményeid az elmúlt években?
Legnagyobb élményem egyben eredményem az elmúlt években: 2022-es Ultra Trail Szilvásvárad ahol Abszolút 1. lettem, 2024 Ultra Trail Hungary, mint élmény, mert akkor futottam életem leghosszabb távját, ami 20 km 720 szintkülönbséggel - és abszolút 10. lettem a 233 futóból, 2024-2025 WTF Spartacus (Way to the Forest) ahol 2024-ben és 25-ben is abszolút 2. lettem.
Milyen volt a legutóbbi nemzetközi verseny, ahol dobogós lettél?
A legutóbbi nemzetközi eredményemet szeptember 21-én értem el Szlovéniában a Julian Alps by UTMB versenyen, ami Kranjska Gorában található. Abszolút 3. lettem amire nagyon büszke vagyok, mert 403 emberből lettem 3. és nem egy átlagos versenynek mondható, mivel erős versenyzők álltak rajthoz és meg kellett a dobogóért rendesen küzdeni, de a verseny utolsó pár száz méterén dőlt el a dobogó alsó foka köztem és egy másik magyar versenyző között. A közép-hosszútávú triatlonista Zsebe Olivér volt az ellenfelem aki végül 4. helyen ért a célba.
A taktikám az volt, hogy nem erősen kezdtem, hanem szépen fokozatosan növeltem a tempót közben tartalékoltam, hogy ne fáradjak el és ami maradt erő, azt a végén elhasználtam. Maga a szervezés csodálatos volt és hatalmas élmény volt tele volt szurkolókkal és fantasztikus volt a hangulat. A pálya vegyes terep volt. Leginkább mentálisan volt nehéz a pálya: 11 km volt összesen és az utolsó 3 kilóméter volt nehéz ami szinte végig aszfalton ment.
Hogyan készülsz, edzel?
A futás mellett heti 4x erősítek, gyakran a régi csapatommal közösen. A kedvenc edzésem általában a hétvégi program, amikor hosszú futásom van. Szerintem semmit nem kell illeszteni ahhoz, hogy fejlődjek, csupán alázatosan és türelmesen kell tovább dolgoznom.
Hogyan választasz általában sportfelszerelést, mik a legfontosabb szempontjaid?
Legtöbbször Salomon S/LAB Pulsar 3-as cipőben futottam versenyeken és 2x fordult elő, hogy más cipőben futottam versenyt, ami nem más, mint az Altra Mont Blanc. Az az érdekes ennél az Altránál, hogy fel írták a cipő nyelvére a Mont Blanc hegység koordinátáit. Ami nálam a legfontosabb egy cipőben, hogy jól illeszkedjen a lábamhoz és kényelmes legyen.
Van valamilyen egyéni táplálkozási, életmód szokásod?
Nincs egyéni táplálkozási életmód szokásom, maximum annyi, hogy versenyek előtt tésztát eszem.
A közeljövőben mik a terveid?
Több külföldi versenyen szeretnék 2026-ban részt venni.
A sportban miben szeretnél fejlődni és hogyan?
Lejtmenet/emelkedőn szeretnék javulni. Ehhez meg nincs más dolgom, mint a vázizomzatom fejleszteni és persze sok tapasztalatot kell gyűjtenem.
Van példaképed?
A példaképem nem más, mint Kilian Jornet. A személyisége, a kitartása és az akarata fogott meg. Elolvastam a Futni vagy meghalni című könyvét és lenyűgöző, ahogy el meséli a 20-30 évét, hogy mi történt vele. Leginkább egy gondolata fogott meg , ami így szól:
A győzelem lényege nem az, hogy az első helyen végzünk. Nem a többiek legyőzése számít. Az egész önmagunk legyőzéséről szól. Saját korlátaink,saját félelmeink leküzdéséről.
Mik az álmaid?
Sportolóként az az álmom, hogy el jussak a Golden Trail Series egyik állomására és egy jó helyezést elérni, a másik az, hogy profi szintre jussak.
Mik a tanácsaid azoknak, akik terepfutó versenyre készülnek?
Azt tanácsolom, hogy ne siessék el, és nem kell már az elején ellőni a puskaport, mert nem marad.
Köszönöm Balázs, további eredményes felkészülést és nagyszerű futásokat!
