A változtatások értelmében az évszázados fenyőerdőknek, barnamedvéknek, szürkefarkasoknak és zergéknek otthont adó nemzeti park 48%-át megnyitották volna a fakitermelés, valamint a Bansko síközpont új pályáinak és síliftjeinek kiépítése előtt.
A bíróság a védett területekről szóló törvényekre alapozta határozatát, mely csupán a karbantartást, nem pedig új sportlétesítmények építését teszi lehetővé a nemzeti parkokban.
“Ez a határozat is azt támasztja alá, amit a WWF és a többi környezetvédelmi szervezet végig állított: a síinfrastruktúra-fejlesztés és a jelenleginél nagyobb mértékű fakitermelés a Pirin területén illegális” – mondta a Katerina Rakovska, a WWF Bulgária természetvédelmi szakértője.
Vélhetően még ezzel sem szűnt meg a harc a Pirinért, mindenesetre ez a döntés valóban mérföldkőnek számít.
A Pirin Nemzeti Park páratlan szépségű hegyvidéki fenyvesei adnak otthont a Balkán-félsziget talán legidősebb famatuzsálemének, az 1300 éves balkáni páncélfenyőnek (Pinus heldreichii) is, mely a terület felfedezője után a „Baikushev fája” nevet kapta, de a területen 159 madárfaj is megtalálható. A Pirin 1983-ban került az UNESCO Világörökségi listájára, 2010-ben azonban a Bansko és Dobrinishte városok felett elhelyezkedő, síterületként funkcionáló részt a természetben okozott károk miatt kizárták a magterületből, így az a világörökségi helyszín pufferzónája lett.
Forrás: wwf.hu | wikipedia.org
