Tóth Viktor

Itt a tavasz, és itt a méregtelenítés időszaka. A méregtelenítéshez hozzátartozik az elsavasodott szervezetünk lúgosítása, a megfelelő táplálkozás újraépítése, esetleg egy kis fogyókúra a méregtelenítés után, hogy a plusz súlyoktól és káros anyagoktól megszabadítsuk szervezetünket.

Cikkemben a következő témákat fogom érinteni

1. A sav-bázis háztartás alapjai

2. Az elsavasodás okai

3. Táplálkozás

4. Az elsavasodás következményei

5. Az elsavasodás megelőzése

6. A Basico szerepe

Szervezetünk sav-bázis állapota állandóan mozgásban levő, dinamikus viszony. A testünk próbál viszonylag stabil pH-t fenntartani, ezen érték 7,37-7,47 között van. A legoptimálisabb pH 7,4, amely kissé lúgos közeget jelent.

Megkezdődött a tavaszi diadalmenet. Testünk és lelkünk levegőre és fényre vágyik. A lelkünk már ujjong, de a testünk ezt nem mindig tudja követni. Egyrészt mert elfáradtunk a hosszú tél alatt, másrészt meg elégedetlenek vagyunk a külsőnkkel.

Pedig jó lenne gyorsan visszaszerezni testünk és bőrünk formáját. Ilyenkor mondják, hogy az egészséges életmód megteszi hatását. De némely bőrhibákat (szárazság, öregedési foltok, sápadtság) sokszor az egészséges életmód sem korrigálja. Mit tehetünk ez ellen a Just termékek segítségével?

Először is oltsuk a bőrünk szomjúságát! Adjunk neki vizet, de úgy, hogy ezt a vizet meg is tudja tartani! Az extraszáraz, érzékeny vagy esetleg allergiás reakciókra hajlamos bőr részére ideális a Lamelloderm család.

A csilipaprika újabb csodát ígérhet orvosi szempontból is, nem csak a kulináris élvezetek terén. Kutatók szerint a csípős kis növény óvja a szívet a fejlett világ első számú gyilkosával szemben. Az eredményeket az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) 243. nemzeti találkozóján tették közzé.

A kutatás a kapszaicinnek szentelt kiemelt figyelmet, és annak rokonaira, a kapszaicinoidokra. Ettől válik könnyfakasztóvá a cayenne-bors, a jalapeño, a habanero és más csilipaprika-fajták. A kapszaicint már használják a gyógyászatban, különböző krémek hatóanyagaként az ízületi gyulladások és bizonyos fájdalmak kezelésére. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a fűszer csökkentheti a vérnyomást, a koleszterinszintet és a rögösödési hajlamot.

Egy új kutatás szerint már egy rövid edzés is képes oly módon megváltoztatni a génjeinket, hogy ennek következtében erősebbé válunk.

A svéd Karolinska Intézet kutatói férfiak és nők izmaiban lévő géneket vizsgáltak egy húszperces kondigépes edzés előtt és után. A mozgást követően kémiai változások következtek be a génekben, a mozgás segített „bekapcsolni" ezeket a géneket.

Amikor a kutatók Petri-csészében összehúzódásra késztették az izmokat, a DNS hasonló változásait tapasztalták. Ezek a változások azonnal a testmozgás után következtek be, ami végül átprogramozza sejtjeinket, hogy erősebb izmokat és nagyobb kitartást biztosítsanak számunkra.

A visszértágulat, vagy orvosi nevén varikozitás a felületes vénás rendszer idült megbetegedése, amely szinte kizárólag az alsó végtag vénáin fordul elő. Az érintett erek kóros mértékben kitágulnak, kanyargós lefutásuk jól látszik a lábszár vagy a comb bőre alatt.

A visszeresség kialakulásában elsősorban a vénák falának veleszületett, örökletes gyengesége játszik szerepet. A vénák kitágulásához hozzájárulhatnak egyéb tényezők is, pl. fogamzásgátló tabletta tartós szedése, terhesség, elhízás, álló vagy ülő foglalkozás, székrekedés, nehéz súlyok emelése. 

A visszérbetegség lényege az, hogy elromlik a vénákban a vér egyirányú - a szív felé tartó - áramlását szabályozó billentyűk működése, emiatt visszafelé, továbbá kóros módon a mély vénák felől a felületesek felé is áramlik a vér, ami ez utóbbi erek túlterhelését és bennük a vér pangását eredményezi. A hosszasan fennálló betegség következtében már az egész végtag vénás keringése károsodhat, továbbá a visszeresség fokozza a kitágult vénák területén a gyulladás és a vérrögképződés veszélyét.

Akár 20 százalékkal is emelheti a korai halálozás kockázatát, ha valaki naponta eszik feldolgozott vörös húst, például hamburgert - állapították meg 120 ezer ember bevonásával készült tanulmányukban amerikai kutatók.

Miközben a Harvard Egyetem szakértőinek kutatása újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a vörös hús fogyasztása növeli a szívbetegségek és a rák kockázatát, egyúttal azt is jelzi, hogy azt hallal vagy szárnyashúsokkal helyettesítve csökkenthető a korai halálozás rizikója.

Az elemzéshez 37 698 férfi és 83 644 nő adatait használták fel, akik egészségét 22, illetve 28 évig követték nyomon. A résztvevőket négyévente kérdezték ki étkezési szokásaikról.

A vastagbélben élő mikroorganizmusok összességét bélflórának nevezzük, amely a születést követő első két évben alakul ki. Több mint négyszázféle hasznos bélbaktérium él a vastagbélben, s a tömegük nagyjából 1,5kg. Az olyan élő mikroorganizmusokat, amelyek segítik a bélflóra működését, képesek helyreállítani a bélflóra megfelelő egyensúlyát, ezáltal pozitív hatásúak az egészségre, probiotikumoknak nevezzük.

A probiotikum szó görög eredetű, jelentése: az életért, az élet számára. A probiotikumok megakadályozzák a kórokozó baktériumok elszaporodását, támogatják az immunrendszer működését, szerepet játszanak a megelőzésben, jó hatással vannak az emésztésre, s biztosítják a bélflóra egyensúlyát. Az utóbbi ugyanis könnyen megbomolhat.

A kalcium szervezetünk számára létfontosságú ásványi anyag, amely a csontok legfőbb építőanyaga. Gyermekeknél és felnőtteknél elengedhetetlenül szükséges a csontrendszer felépítéséhez, az egészséges, stabil vázrendszer, a csontok és a fogak megőrzéséhez. Megfelelő mennyisége nélkülözhetetlen ízületeink egészsége szempontjából, mivel a kalciumhiány csontritkulásra vezethet.

A kalcium fontos ásványi anyag a sejtfolyamatok szabályozásában is, szerepet játszik a sejten belüli információátvitelben, a hormonképződésben, az izom- és idegingerlékenység folyamatában, a véralvadásban, valamint enzimek és hormonok kofaktora.

Sokan biztosak abban, hogy egészségesen élnek, mert diétás ételeket fogyasztanak. Ezeksajnos a legtöbb esetben még a hozzájuk fűzött közvetlen reményeket sem váltják be, nem fogyasztanak. A rosszabb hír az, hogy több kárt okoznak, mint hasznot hoznak.

Ez a mértéktelen és túlzott fogysztásra érvényes termnészetesen! Egyik felsorolt étel sem egészségtelen, ha mértéktartóan és alkalomszerűen fogyastjuk, nem pedig napi rituáléként.

A diétás szénsavas italok jót tesznek a derékvonalunknak, ám azok, akik naponta fogyasztják ezeket, nagyobb kockázattal kapnak szívrohamot vagy szélütést egy új amerikai tanulmány eredménye szerint. 

Noha a Journal of General Internal Medicine című orvosi folyóiratban közzétett kutatás azt mutatta, hogy azok az idősebb emberek, akik minden nap ittak diétás üdítőt, 44 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvedtek el szívrohamot, az eredmény nem azt bizonyítja, hogy ezért feltétlenül a cukormentes ital tehető felelőssé.

Mint Hannah Gardener kutatásvezető hangsúlyozta, más dolgok is lehetnek, amelyek a diétás üdítők kedvelőinél közösek, és magyarázzák az összefüggést. 

A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal növeljük a rákos sejtek megjelenésének esélyét. A súlyosabb betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni, elkerülhető például a korai ráncosodás, a fogak besárgulása és a rossz lehelet.

Mi tarthat vissza?

Nem könnyű azonban leszokni: egyes tanulmányok szerint a nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé vagy a heroiné, mégis sok esetben már az elhatározásnál felülkerekedhetnek félelmeink.

A testösszetétel és a testalkat meghatározása segít abban, hogy tiszteletbe tartsuk, hogy milyen alkatot örököltünk őseinktől és ennek megfelelően próbáljuk a legideálisabbat kihozni magunkból. A sikeres fogyókúra, a sikeres edzés, az ideális alak feltétele egyaránt a test adottságainak pontos ismerete. Ha fogyókúrázunk, ha edzünk, a testtömeggel együtt változik testünkben minden összetevő mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya. Helyes életmóddal elérhető a legjobb egészségi állapot és az esztétikus külső.

Három alapvető testalkat van: mezomorf, ektomorf, endomorf.

A következő módszer is segít megállapítani, hogy ki melyik típusba tartozik. Egyik kezed hüvelykujjával és középső ujjával fogd át a másik csuklódat.

A rendszeres úszás csökkenti az idősebbek vérnyomását és jótékony hatással van a vérkeringésükre is - derült ki egy új tanulmányból.

Az American Journal of Cardiology című folyóiratban megjelent mini tanulmány 43 felnőtt bevonásával készült. Az átlagosan hatvan év körüli férfi és női résztvevők mindegyike magas vérnyomástól, vagy az azt közvetlenül megelőző állapottól, az úgynevezett prehipertóniától szenvedett, de semmilyen más egészségügyi problémája nem volt.

A 12 hetes vizsgálat során a résztvevők egyik csoportja hetente háromszor-négyszer - a tanulmány végére alkalmanként 45 percesre növelt - úszásoktatáson vett részt, míg a többiek relaxációs gyakorlatokat végeztek. A vizsgálat végére az úszok szisztolés vérnyomása - a vérnyomásmérés felső értéke - a kezdetben mért átlagos 131 higanymilliméterről (Hgmm) 122-re csökkent.

A tökéletes közérzet a tökéletes egyensúlyon áll vagy bukik: ez a táplálkozás, a mozgás és a lélek egyensúlya. / Mit eszünk? Hogyan sportolunk? Milyen kapcsolatban vagyunk embertársainkkal?/ Ezenkívül azonban létezik egy másik egyensúly is, amely arra vonatkozik, hogyan viszonyulunk saját magunkhoz. Elégedettek vagyunk-e külsőleg is magunkkal? Ez az egyensúly nagyon fontos tényezője a tökéletes közérzetnek.

A külső megjelenés nemcsak másokra van hatással, hanem saját életünket is befolyásolja. Ha elégedettek vagyunk a külsőnkkel az, az egész életünkre pozitívan hat. Sokkal magabiztosabb és kiegyensúlyozottabbá válik az ember.

Ahhoz hogy ez az egyensúly kialakuljon meg kell ismerni a testünket. Ennek egyik része a testarányok ismerete /mellyel az előző írásomban foglalkoztam /, a másik a testösszetétele.

Csaknem 11 millió maratoni és félmaratoni futó adatait elemezték tanulmányukban amerikai kutatók, akik szerint ritkán fordul elő a hosszútávfutások alatt szívleállás.

Aaron Baggish és kutatócsoportja tanulmányát a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóirat legfrissebb számában tette közzé. Az elemzésbe bevont 10,9 millió ember 2000 és 2010 között az Egyesült Államokban megrendezett maratoni vagy félmaratoni futóversenyeken vett részt. Közülük összesen 59-nél fordult elő szívleállás a verseny alatt vagy az azt követő egy órán belül, amelyhez riasztották a rendezvény egészségügyi biztosítását ellátó mentősöket.