Tóth Viktor

Növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát a szállópor és a zaj. Az esseni Nyugat-Németországi Szívközpont orvosainak kutatása szerint különösen az éjszakai lárma - de a 2,5 mikrométernél kisebb szállópor-részecskék belélegzése is - összefüggésben áll a főverőerek elmeszesedésével és megkeményedésével. 

Hagen Kälsch kardiológus a Kardiológusok Európai Társaságának hét végi római kongresszusán mutatta be az erről szóló első eredményeket.

Kétségkívül nincs hiány azokból a tudományos bizonyítékokból amelyek azt mutatják, hogy a kurkumin, a kurkuma elsődleges hatóanyaga hihetetlen terápiás értékű. A legújabb kutatások kiemelik a kurkumin hihetetlen képességeit a cukorbetegséggel, gyulladással, sőt a rákkal vívott harcban is.

Dr Saraswati Sukumar kurkuma iránti szenvedélye részben abban gyökerezik, hogy a fűszer már régóta a hagyományos indiai konyha részeként,  saját gazdag örökségét is jelképezi. 

De Dr. Sukumar évek óta tanulmányozza a kurkumin különleges összetételét, ami azt eredményezte, hogy néhány érdekes felfedezést tett annak hatalmas potenciáljáról. A gyulladásos fájdalom enyhítése és a sebgyógyulás elősegítése mellett, a kurkuma látszólag egy csodálatos rákellenes tápanyag is.

“Közel 300 publikáció mutatja eddig rákellenes hatásait,” mondta Dr. Sukumar a Palm Beach Postnak a közelmúltban. ”Számos betegség, mint például a vastagbél rák és más rákos megbetegedés jelenleg gyulladásra vezethető vissza.”

A magnézium több, mint 300 anyagcsere-folyamatban vesz részt a testünkben, nélkülözhetetlen több élettani folyamat fenntartásához. A csontok szilárd vázát alkotja, emellett az anyagcserében, valamint az idegrendszeri- és izomműködésben elsődleges szerepet játszik.

A magnézium nélkülözhetetlen szerepet tölt be az élettani folyamatokban. Fontos aktiváló ion, számos enzim (ATP-áz, foszfatáz, stb.) működéséhez elengedhetetlen. Elsősorban az idegrendszert szabályozza, a mozgató idegvégződésekre közvetlenül fejti ki hatását. Nagyon lényeges azonban, hogy csak a kalciummal együtt tudja szabályozni az idegrendszeri működést. Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a magnézium az érfalra is kedvező hatást gyakorol. Szívbetegségben szenvedők életminősége javítható magnéziumpótlással (Shechter et al. 2003).

A túl sok só az étkezésben 2,3 millió ember halálát okozta világszerte 2010-ben szívroham, más szívbetegség és agyvérzés előidézésével - áll egy nemzetközi tanulmányban.

Szerzői a témáról szóló, a világ különböző térségeiben 1990 és 2010 között született 247 vizsgálat átfogó elemzése révén jutottak erre az adatra, amely szerint a túlzott sózás az összes halállal végződött kardiovaszkuláris betegség 15 százalékáért felelős. A 2,3 millió elhalálozásból csaknem 1 millió - 40 százalék - idő előtti volt, az elhunyt nem érte meg a 70. életévét. A halottak 60 százaléka volt férfi, 40 nő. 

Egy Japánban kifejlesztett új eljárásnak köszönhetően az emlőmegtartó műtéten átesett mellrákos nők képesek lehetnek "újranöveszteni" az eltávolított mellszövetet. Japán kutatók az érintett nők saját őssejtjeit és más testrészeikből származó zsírszövetet kombináltak és ültettek be az emlőmegtartó műtétkor eltávolított szövetek helyére.

Zsírszövet felhasználásával már korábban is próbálkoztak a mellszövet regenerációjával, de az csak 30 százalékban volt sikeres, mert a legtöbb esetben a zsírsejtek hamar felszívódtak.

Az őssejtek hozzáadásával azonban sikerült 70-90 százalékra növelni a regeneráció esélyét, miután olyan új vérerek jöttek létre, amelyek képesek voltak megfelelően ellátni, fenntartani az új szövetet.

A kukoricaszirupot élelmiszerekben alkalmazzák édesítőként. A magyarok évi 16 kilogrammot fogyasztanak, ennél csak az amerikaiak esznek többet belőle.

Az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szerint indokolt lenne az élelmiszerekben édesítőként alkalmazott, fruktózban gazdag kukoricaszirup fogyasztásának korlátozása. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége szerint a fruktózszirup nem felelős a cukorbetegségért – írta a Magyar Nemzet.

A testmozgás kulcsszerepet játszhat a gyermekeknél abban, hogy megbirkózzanak a stresszes szituációkkal – derült ki egy új tanulmányból, amely elsőként mutatott ki kapcsolatot a fizikai aktivitás és a stresszhelyzetekre adott hormonális válaszreakció között gyermekeknél.

A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című folyóiratban közölt eredmények szerint a fizikailag kevésbé aktív, sokat ülő gyerekeknél jelentősen megnőtt a stresszel összefüggő kortizol hormon szintje, amikor a fiatalok mindennapi stresszhelyzeteknek voltak kitéve. A fizikailag legaktívabb társaik kortizol szintje azonban alig, vagy egyáltalán nem emelkedett meg a hasonló szituációkban.

Monspart Sarolta szerint szükséges lenne, hogy ne csak Sport Nemzet legyünk, hanem sportoló nemzet is! Ezért a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke mindenkit arra sarkall, hogy sosem késő elkezdeni a testedzést, a sportolást!

"Vannak olyan karcsú alkatúak, akik azt hiszik, hogy nekik nem szükséges mozogniuk. Tévednek. A szívét, azaz a ’motort’ mindenkinek edzésben kell tartania! Kezdésnek nézzünk egy első edzést: például ma, még világosban vagy vacsora után egy órával este sietősen járjunk egy félórát. A lábunk futna, de mi csak gyalogolunk. Egyedül vagy társsal, emberrel vagy kutyával. Aztán ugyanez holnap. A héten négyszer."

A rossz alvás "drámai hatással" van az emberi szervezet működésére, ami abban jut kifejeződésre, hogy több száz gén tevékenysége módosul napközben az elégtelen alvás következményeként – állapították meg brit tudósok.

A normálisnál kevesebb alvást már korábban is összefüggésbe hozták különféle bajok – szívbetegségek, diabétesz, túlsúlyosság, gyenge agyműködés – kialakulásával, de hogy pontosan mi történik ekkor az emberi testtel, azt eddig nem tudták.

Az olívaolajban, magvakban, halban, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag mediterrán étrend segíthet a szívbetegség és az agyi érkatasztrófa megelőzésében – támasztja alá egy nagyszabású spanyolországi tanulmány.

Korábbi tanulmányok már sugallták, hogy a mediterrán étrendet követő embereknek egészségesebb a szívük, ám ezek a vizsgálatok nem tudták egyértelműen kizárni az egyéb egészségi vagy életmódbeli különbségek hatását. A mostani tanulmány 7500 idősebb felnőtt bevonásával készült, akiknél magas volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

A normál súlyúak öt százaléka és a túlsúlyosak 40 százaléka szenved rendszeres, kontrollálhatatlan falási rohamoktól. Svájci kutatók szerint a viselkedésterápia segít az evési zavarokon.

A falási rohamokkal járó zavar (Binge Eating Disorder - BED) a legelterjedtebb étkezési zavarok közé tartozik - írják tanulmányukban freiburgi és bázeli kutatók. Az érintettek egyre jobban híznak, amit szégyenérzet és bűntudat kísér. Gyakran szenvednek szorongástól, depresszív hangulattól, fokozódó elszigeteltségtől.

Azon csecsemőknél, akiknek súlya lassan növekedett nyolchetes és kilenc hónapos koruk között lassú testsúlygyarapodást figyeltek meg a szakemberek egészen hét éves korukig, amelyet aztán hirtelen fejlődés követett, míg végül a gyerekek tizenhárom éves korukra beérték a kortársaikat - derült ki egy 11499 gyerek megfigyelésével készített kutatásból.

Az életük első hónapjaiban lassú testsúlygyarapodást mutató babák általában tizenhárom éves korukra érik be kortársaikat - állapította meg egy átfogó brit tanulmány.

A Pediatrics című folyóiratban közölt tanulmány 11 499 olyan gyermek adatainak elemzésével készült, akik az 1990-es években vettek részt egy nagyszabású bristoli vizsgálatban. Az eredmények szerint azon csecsemők, akik a születésüket követő első nyolc hétben lassú testsúlynövekedést mutattak - 507 ilyen eset volt - viszonylag gyorsan behozták a lemaradásukat és nagyjából két éves korukra beérték a velük egykorú babákat. 

A világon mindenütt jobb érzés adni, mint kapni - erre jutottak egy kanadai tanulmány szerzői 126 ország 234 ezer lakosának megkérdezésével.

A válaszadók szerte a világban egybehangzón azt felelték, hogy jó érzés töltötte el őket amiatt, hogy adományoztak. A jelenség éppúgy áll gazdag, mint szegény országokra, ahogy szegényebb és tehetősebb emberre. Nincs különbség a demokratikus és a diktatórikus társadalmakban élők között, és nem számít a korrupció elterjedtsége és mélysége sem.

A GfK Hungária Egészséggazdasági Monitorának 2012. évi felmérése szerint a magyar lakosság növelte az elmúlt egy évben egészségmegőrzésre fordított kiadásait. A vizsgálat megállapítja, hogy bár a lakosság nagy része tisztában van az egészségét veszélyeztető fő tényezőkkel, életmódján a gyakorlatban kevéssé változtat.

Alternatív gyógyászati megoldást ötből négyen, prevenciós céllal pedig 15 százalék vett igénybe.

A lakosság egyharmadát jelentő magasabb jövedelmű fogyasztói csoportokban elsősorban a megelőzés és az egészségmegtartás az egészségügyi kiadások fő célja, a lakosság kétharmadát kitevő alacsonyabb jövedelmű lakosság körében viszont elsősorban a betegségek kezelésére és a betegségek melletti egészség-fenntartásra költenek.

A naposabb klíma csökkentheti az idült ízületi gyulladás kialakulásának kockázatát – vélik amerikai kutatók szerint.

Több mint 200 ezer nő adatainak elemzésén alapuló tanulmányukban a szakemberek úgy vélik, hogy összefüggés van a napfény és az artritisz legsúlyosabb kórformája, az idült sokízületi gyulladás kialakulása között, és a napfénnyel a szervezetben termelődő D-vitamin megvédhet a betegségtől.