A férfiaknál ugyanez a két nemzet nyerte a selejtezőket, ám itt akadt egy meglepetés is: kiestek az olaszok. A döntőbe jutott országok: Norvégia, Japán, Oroszország, Németország, Franciaország, Kanada, Finnország, Kazahsztán, Svédország, Észtország.
A hölgyek fináléjában a legnagyobb esélyes finnek azonnal belekezdtek és már az első 1,3 kilométer után jelentős előnnyel vezettek. Eleinte a norvégok próbálták meg tartani velük a lépést, de nekik sem sikerült, így gyakorlatilag már csak az ezüstért folyt a harc a norvég, a svéd, a japán és az olasz váltó között.
Féltávnál aztán úgy tűnt, hogy a norvégok is lemaradnak, úgyhogy háromesélyessé vált az ezüstcsata is. Aztán az utolsó szakaszon a svédek robbantottak, s csak az olaszok tudták követni őket. Virpi Kuitunen és a már második aranyát nyerő Aino Kaisa Saarinen végül húsz másodperces előnnyel nyert a svédek és az olaszok előtt.
A férfiak versenye ezzel szemben taktikai csata volt a javából: a mezőny mind a tíz váltója együtt maradt a táv nagy részében. A táv kétharmada után kezdett rostálódni a mezőny.
A keddi szabadstílusú egyéni sprintverseny első két helyezettje, a norvég Johan Kjelstad és Ola Vigen Hattestad aztán némi előnyre tett szert, nyomában a finn, a francia és a német váltóval.
A végére ez a négy csapat összeállt, s bár a célegyenesbe a finnek fordultak először, a végén Hattestad mindenkit lehajrázott, míg az ezüstöt csak célfotóval lehetett eldönteni a finnek és a németek között: utóbbiak javára. De a verseny szorosságára jellemző, hogy az összes váltó tíz másodpercen belül ért célba.
Nők:
1. Finnország 19:43,7
2. Svédország +20,0
3. Olaszország +23,8
Férfiak:
1. Norvégia 22:48,5
2. Németország +0,5
3. Finnország +0,5