Kaszó az egyik kedvenc pályád, hogy érezted magad, milyen volt a verseny?
Köszönöm nagyon jól éreztem magam, persze egy győzelem hamar feledteti a futam közben elviselt szenvedéseket.
A versenyről szólva nagyon kemény csata volt.
A rajtot követően több edző is kiabált a pálya széléről, hogy „komolytalan, nyugi”. Ez lefordítva azt jelentette, hogy ne sprinteljenek velünk, mert ezt a tempót nem lehet bírni, aki elöl felveszi a kesztyűt, az biztos beledől.
Nem így lett. Dudás Eszterrel ketten elszakadtunk, majd hamarosan Forró Zsófi is csatlakozott hozzánk hátulról, és így hármasban teljesítettük ez első – öt kilométeres – futást.
A bringára szállva jelentős előnyünk volt az üldözők előtt. A kerékpár eleje, puhatolózással telt. Sem Eszter, sem én nem vállaltunk részt a munkából, amin Zsófi eléggé felhúzta magát. Sokat füstölgött rajta, hogy nem igaz, hogy nem vagyunk képesebb keményebb iramra.
A fordítóban aztán Eszter – vagy a sok szidásnak, vagy a tudatos taktikájának köszönhetően – megindult. Igyekeztem utána, csak az járt a fejemben, hogy ott kell lennem. Párszáz méter után helyreállt a rend, felértem. A helyzet azonban változott, mert Zsófi leszakadt. Innentől kezdve mindketten keményen dolgoztunk, összekovácsolt az azonos érdek, hogy kivonjunk egy kiváló futót a végső csatából. Sikerült.
A húsz kilométer kerékpár teljesítését követően meggyőző előnnyel futottunk ki ketten. Eszter nagyon jó erőben volt. A táv első felében 5-6 iramváltást csinált az egyébként is gyilkos tempóra. A cél előtt 500 méterrel azonban megállt, én pedig próbáltam mindent beleadni, hátha ennyivel a cél előtt el lehet dönteni a versenyt.
Sikerült, a befutó folyosóba már egyedül érkeztem, végig pacsiztam a szurkolókat, és boldogan szakítottam át a célvonalat.
Köszönjük a beszámolót, hol folytatódik a szezon?
Tiszaújvárosban indul a triatlon szezon, az első ranglista versennyel. Remélem ott is sikerül jól szerepelni.
Sok sikert!
Forrás: SAUCONY
