„Családunkban ugyan előfordult néhány érrendszeri megbetegedés, de én sosem aggódtam különösebben, hogy velem is baj lehet. Igyekeztem egészségesen élni – sportoltam, nem dohányoztam –, de egyre több munkám lett, így sokszor elmaradt az esti futás, és az étkezésemre sem tudtam már odafigyelni. Aztán egy vizsgálat során kiderült, magas a koleszterinszintem." - meséli középkorú programozó matematikus interjúalanyunk.
A koleszterin nagyon fontos vegyület, nélküle rugalmatlan lenne a sejthártya, és hiányában epesavak - ezek segítik elő a zsírok bélből való felszívódását - sem képződnének. De a csontépítésben oly fontos D-vitamin és néhány hormon alapanyaga is, sőt létfontosságú valamennyi sejtnek.
"Baj akkor van, ha magasabbra szökik a koleszterinszintünk, mint a megengedett érték. Ráadásul ezt egyáltalán nem érezzük, hiszen semmilyen fájdalom nem utal rá. Hosszú időn keresztül fennállhat úgy, hogy azt gondoljuk, egészségesek vagyunk, s már csak a kialakult érelmeszesedés, vagy egyéb szívproblémák jelzik, valami mégsem volt rendben" – mondta Barna Mária, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság alelnöke.
A koleszterint emlegetve kétféle jelzőt használunk: jó és rossz. De mikor és hogyan dől el, hogy a molekulánk melyik csoportba fog tartozni?
Ez egy érdekes folyamat. A koleszterin a zsírok családjába tartozik, s a zsírok köztudottan nem oldódnak vízben. Mivel azonban a testünk anyagait szállító vér nagy része víz, így ahhoz, hogy a koleszterin mégis eljusson a célállomásaira, vízben oldhatóvá kell válnia. Ezt úgy oldja meg, hogy különböző szállítófehérjékhez csatlakozik, s e kötődéssel aztán már megkezdheti útját a vérben. Az egyik szállító, a kis sűrűségű lipoprotein (LDL), amely a sejtekhez viszi a koleszterint. A sejtek aztán felveszik a számukra megfelelő mennyiségű LDL-t, ám a fölösleges, de továbbra is a vérben keringő LDL részt vesz az erek falán kialakuló plakkok létrehozásaban. Ezek a párnácskák aztán beszűkítik az ereket, akadályozzák a szövetek vérellátását. Kialakul az érelmeszesedés, s ennek szívinfarktus is a következménye lehet – kapunk képet a testünkben zajló folyamtokról.
A jó koleszterin, azaz a nagy sűrűségű HDL viszont igen hasznos, takarít és tisztogat. Összeszedi a vérből és a sejtekből a fölösleges koleszterint, sőt arra is képes, hogy az érfalakra már lerakódott károsító anyagot begyűjtse. A „szemetet” aztán a májhoz juttatja el, ami az LDL-t kiüríti a szervezetből.
A táplálkozástudományi szakember szerint az emberek nagy része úgy hiszi, kizárólag a helytelen táplálkozás felelős a magas koleszterinszint kialakulásáért. Ez azonban csak részben igaz. A szervezet maga is állít elő ebből a vegyületből, éppen annyit, amennyire – az étellel bekerült mennyiséggel együtt – szükség van. A szervezetünk pontosan egyensúlyoz, finom szabályozómechanizmus írja elő, mennyi koleszterint kell termelnie. Azonban ez a szabályozás sérülhet, s ennek eredménye lehet, hogy túl sok koleszterin keletkezik. Az életmóddal kapcsolatos problémák – túlsúly, mozgáshiány, stressz, dohányzás – általában az összkoleszterin-szintet – ez a vérben keringő koleszterin teljes mennyisége - nem nagyon emelik, ám rossz irányba tolják el a jó és a rossz koleszterin arányát. Vannak irányadó értékek, amelyek az ideális értékeket mutatják meg. Általában az 5,2 mmmol/l tekinthető az elérendő összkoleszterin-szintnek, ám ha valaki nagy kockázatú csoportba tartozik – fogékonyabb az érelmeszesedésre, szívbetegségekre – annak a 4,5 mmol/l jelenti az elérendő értéket.
Szűrővizsgálattal, amely hasolít a vércukor méréséhez, hamar kideríthető, mennyi a koleszterinünk. Elég csupán egyetlen csepp vér a tesztcsíkra, s 1-2 perc múlva a készülék – amelyben a tesztcsíkot elhelyezték – megmutatja, mennyi a vérünk összkoleszterin-szintje. Ha ez az érték emelkedett és tudni szeretnénk a koleszterinszintet kiadó összetevők értékét külön- külön is, akkor már vénás vérvétel is szükséges.
„Semmilyen állati eredetű táplálék nem mentes a koleszterintől: a hal, és a strucc húsa – erről egy időben elterjedt, hogy nincs benne koleszterin – is rejti a vegyületet. Minden étel, amelyet elfogyasztunk, különböző zsírféleségeket tartalmaz. A zsírsavaknak – amelyekből ezek a zsíradékok állnak – különböző hatásuk van a vér koleszterinszintjére. A telített zsírsavak a legártalmasabbak, mert ezek kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint maga a táplálék koleszterintartalma. Telített zsírsavak főleg állati eredetű élelmiszerekben lelhetők fel nagy mennyiségben, például a húskészítményekben.” – figyelmeztetet a szakember.
A telítetlen zsírsavak – ezek növényi eredetű táplálékok – viszont kedvezőek érrendszerünk szempontjából. E telítetlen zsírsavak egyik csoportja a többszörösen telítetlen zsírsav, amely csökkenti, de még az egyszeresen telítettek is mérsékelik a vér koleszterinszintjét. Ezek a növényi eredetű táplálékok egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.
A javasolt napi koleszterinbevitel – felnőtt esetében – 300 mg, aminek – a jelenlegi táplálkozási szokásaink mellett – legalább a dupláját fogyasztjuk el. Csak példaként néhány élelmiszer a koleszterintartalmukkal együtt, mely minden esetben 100 g táplálékra vonatkozik: a csirkemájban 200, a sertéscombban 94, a bőrös pulykacombban 79, a téli szalámiban 150, a párizsiban 75, míg a tojásban – csak a sárgájában - 250 mg koleszterin van.
"Azt hiszem, nem mondok semmi újdonságot azzal, hogy az egészséges táplálkozás legfontosabb szereplői a gyümölcsök, a zöldségek és a teljes őrlésű gabonafélék." Ezek minimális mennyiségben tartalmaznak zsírt, ráadásul a velük együtt fogyasztott ételek koleszterinjének felszívódását is csökkenteni tudják. Együnk sok halat, és a húsok közül inkább a szárnyasokat részesítsük előnyben. Próbáljunk meg minél kevesebb zsíradékkal főzni, és lehetőleg kerüljük a belsőségek (velő, máj) fogyasztását, mert ezek aránytalanul sok koleszterint tartalmaznak: 100 g velőben például 3000 mg koleszterin van.
Az átgondolt és helyes táplálkozás segít az ideális koleszternszint elérésében és megtartásában. Általában 10 százalék körüli az az érték, amellyel – csak a diétát alkalmazva – csökkenthetjük a koleszterin mennyiségét. Gyógyszert akkor javasol az orvos, ha a diéta nem elegendő.
[ medizona.hu ]
